KASTANYA EZÜLÉS: Hogyan kell termeszteni és metszeni?

Ha egyszer megkóstolja az ehető gesztenyét, általában a varázslat hatása alá kerül. Ha Önt is rabul ejtette ez a szokatlan finomság, bizonyára elgondolkodik azon, hogy vajon ön is beszerezhetné-e. Elmondjuk, hogyan boldogul a gesztenyefa a mi termesztési körülményeink között, mikor érdemes elültetni, és milyen betegségekre vagy kártevőkre kell figyelni.

Hogyan lehet azonosítani a gesztenyefát?

A gesztenyefa, amelyet magos gesztenyefaként is ismerhet, a bükkfafélék családjába tartozó lombhullató fa. Kérege fiatalon sima és olajbarna, később azonban barnásszürkére változik, és hajlamos a határozott repedezettségre. Levelei váltakozó állásúak, rövid levélnyélűek, hosszúkásak, elliptikusak és fűrészes szélűek. A felső oldal fényes sötétzöld, az alsó oldal világosabb.

A szakértők szerint az étkezési gesztenye önbeporzó fa, de ideális esetben egy második beporzóra van szüksége. Ha ugyanis a fát egyedül termesztjük, fennáll a siket termés veszélye. A gesztenyefa virágai egylakiak és egyneműek. A virágok egyenes vagy enyhén kilógó, akár 15 centiméter hosszú tűlevelek, amelyek májustól júniusig jelennek meg.

Ami a jellegzetes terméseket illeti, ezek sötétbarna és fényes toktermések, amelyeket a termesztők gesztenyének vagy maronáknak neveznek. Tüskés héjban vannak, amely négy varratánál repedezik. A vadgesztenyék esetében ezek a termések általában kisebbek (erdei gesztenye), de a nemesített fajták esetében elég nagyok lehetnek.

Gesztenyefajták

Amikor az emberek a gesztenyefáról beszélnek, általában egy kifejlett fára gondolnak, amelyet parkokba vagy sugárutakra ültetnek. Az ilyen fa jellemzően 20-25 méter magasra nő, koronája nagyon széles tojásdad, törzse pedig néha több mint 2 méter vastag. Ma már azonban léteznek olyan speciálisan nemesített fajták is, amelyeket a kertben való termesztéshez igazítottak, és amelyek legfeljebb 10 méteresre nőnek.

Számos olyan fajta kapható a piacon, amelyet a gesztenyefa csemetéire oltottak. A hagyományos gesztenyefákkal ellentétben, amelyeknél az első termés csak 10 év múlva várható, ezek a fajták már az ültetést követő negyedik vagy ötödik évben termést hozhatnak. Koronájuk kevésbé szétterülő, ezért nyugodtan ültetheti őket a kertjébe.

Népszerű gesztenyefafajták:

• Volou gesztenye,
• Lyon gesztenye,
• Maraval gesztenye,
• Marsol gesztenye,
• Marigoule gesztenye,
• Migoule gesztenye,
• Vignols gesztenye,
• Voliotica gesztenye,
• Sweet Dreams gesztenye,
• Variegata gesztenyefa.

Az egyik igen gyakran termesztett fajta a Bojar gesztenye. Ez egy középkorai fajta, erős növekedési habitussal és jellegzetes hengeres koronával. Nagy és rendszeres termést hoz, a betakarítás október elején történik. Ez a gesztenyefa melegebb területeken érzi magát a legjobban. Nagyobb kertekben díszfaként is használható.

A Mistral gesztenye kései fajtaként is népszerű. Ez a fajta mutatós, gömbölyded és viszonylag ritkás koronát nevel, később terem, de a termés bőséges és rendszeres. A gesztenyére azonban október végéig vagy november elejéig kell várni. Inkább a melegebb helyeket kedveli, és védett élőhelyeket igényel hegyvidéki vagy hegylábi területeken.

A gesztenyefa egyik leggyakrabban forgalmazott fajtája a szlovákiai Marcus fajta, amely 600 méter tengerszint feletti magasság körüli magasságban is alkalmas. E fajta termései viszonylag nagyok, és megfelelő körülmények között az ültetést követő ötödik év körül kezdenek megjelenni. Ha azonban ezt a gesztenyefát nagyobb magasságban szeretné termeszteni, akkor körülbelül 8 évet kell várnia a gyümölcsök megjelenésére.

Hogyan kell gesztenyefát termeszteni?

Ha lelkesedett a karácsonyi vásárokon kóstolt sült gesztenyéért vagy az ehető gesztenyés receptekért, amelyeket még ma is szívesen fogyaszt, akkor szeretné tudni, hogyan birkózik meg a gesztenyefa a mi körülményeink között történő termesztéssel, és mit kell biztosítania számára. Először is, a gesztenyefa kétféleképpen termeszthető a mi területünkön.

Az első természetesen az ehető gesztenye magról történő termesztése, amelyet rétegezni kell, ami azt jelenti, hogy át kell esnie a fagyon. Tehát általában tavasszal vetik el, de ősszel, a betakarítás után is megpróbálkozhatsz vele. Ebben az esetben azonban meg kell védeni az elvetett gesztenyefákat a rágcsálóktól és a madaraktól. Ezután fontos, hogy megfelelő állandó helyet válasszon, mivel a gesztenyefáknak erős a gyökérzete, és az átültetés nem egyszerű.

Mivel a magoncok csak 15-20 évvel a vetés után kezdenek termést hozni, a magoncok jobb választás az ehető gesztenyefákhoz. Ezek olyan nemesített fajták, amelyeket magonc gesztenyefákra oltanak. Jelentős előnyük, hogy sokkal korábban kezdenek termőre fordulni, a termés általában bőséges és a gyümölcs nagyon jó minőségű.

Megfelelő termesztési feltételek

Bár a mi éghajlati viszonyaink eltérnek azoktól, ahol a gesztenyefákat széles körben termesztik, ezeket a fákat a Cseh Köztársaságban igen sikeresen lehet ültetni, mivel a nemesített gesztenyefajták nagyon alkalmazkodóképesek. A fák a legjobban az alföldön fejlődnek, és a szőlőtermelő területeken a termelők minden évben gazdag termést kapnak.

A gesztenyefák termesztésére a mély, laza, magas foszfor- és káliumtartalmú, 5 és 5,6 közötti savasságú (pH) talajok alkalmasak. Vigyázzunk azonban az aktív mészkővel, amelyre a gesztenyefák különösen érzékenyek. A talaj jó vízáteresztő képessége szintén fontos tényező, mivel a nehéz és vízben gazdag agyagos talajok hajlamosak a betegségek és a rothadás gyors terjedésére.

A mi területünkön a gesztenyefákat késői fagyok érhetik, ezért a fiatal fákat érdemes jurtával védeni. Vigyázzunk az erős napsugárzással is, amely tavasszal a törzs kéregének repedését vagy felhasadását okozhatja, ahonnan fertőzés vagy gombabetegség juthat be. A fiatal fákat a vadon élő állatok rágcsálásától is védeni kell.

Nagyobb magasságban történő ültetéskor érdemes szélárnyékos fekvést választani. A gesztenyefák nem szeretik a fagyot, a hirtelen hőmérséklet-változást vagy a talaj kiszáradását, ami különösen a forró nyári napokon fordul elő. Ideális esetben olyan helyet kell keresni, ahol az éves átlaghőmérséklet 7 °C felett van, és a csapadék mennyisége meghaladja az 550 millimétert.

Ehető gesztenye ültetése

A gesztenyefákat szabadgyökerű (konténer nélküli) faként árusítják, amelyeknek nincs szilárd gyökérlabdájuk. Ezért ne spóroljunk a jó talajjal és az elegendő öntözéssel, és használjunk tőzeg- vagy tűlevelű talajt az aljához. Azt is tartsa szem előtt, hogy a gesztenyefának bőséges térre van szüksége maga körül, és nem szabad más fák árnyékába ültetni. Ezenkívül a jó beporzás érdekében legalább két gesztenyefát kell egy helyre ültetni.

Ha úgy döntött, hogy a gesztenyefát csemeteként ülteti, az ajánlott távolság 10-15 méter között legyen. Ha azonban a kertje lehetővé teszi, válasszon minden alkalommal nagyobb távolságot. Ha magról nevel gesztenyefákat, a termesztők azt javasolják, hogy a fákat egymástól körülbelül 15 méter távolságra ültessük. Oltott fák esetében kisebb távolságok is elegendőek, mivel koronájuk nem terül szét annyira.

A gesztenyefák a tápanyagokat a mikorrhiza gombák révén veszik fel, amelyek képesek közvetíteni a fontos anyagok átadását a gyökérzetbe. Ezért a gesztenyefának ültetéskor gondoskodnia kell ezekről a gombákról. Ez történhet természetes úton, ha a fának bükkfakéregből készült vödröt adunk, vagy mesterségesen, például az ECTOVIT nevű termékkel.

A fiatal fákat az ültetést követő első években jól kell gondozni. Amíg a gyökérzet nem terjed elég mélyre, a forró, száraz napokon elegendő öntözést kell biztosítani. Bár a gesztenyefák -27 °C körüli hőmérsékletet is elviselnek, a fiatal köményfákat télen célszerű jutába csomagolni. A trágyázást a gyümölcsfákhoz hasonlóan az általánosan kapható műtrágyákkal végezzük. A magasabb nitrogéntartalmú műtrágyákat tavasszal, a magasabb foszfortartalmúakat pedig ősszel alkalmazzák.

Az év folyamán a termesztők azt javasolják, hogy a gesztenyefát az első négy-hat évben körülbelül három-négy alkalommal metszzék meg. A csemeték köré fűnyesedéket is elhelyezhetünk, amelyek alatt a nedvesség megmarad, és a fa jobban fejlődik. Bár az első néhány évben a gesztenyefa a forró nyári napokon elegendő öntözést igényel, később már nem kell öntözni, mivel a fa mélyen meggyökeresedik.

Ehető gesztenye vágott

A gesztenyefa termesztéséhez a legjobb forma a magas törzs, természetes módon növekvő koronával. Emellett azonban természetesen lehetőség van e fák bokros formában történő termesztésére is, amely elsősorban díszítésre alkalmas. Ha az első lehetőséget választjuk, folyamatosan vágjuk vissza az oldalmetszést, hogy az első ágak körülbelül 160-170 centiméter magasságban érjék el a törzset.

A kis palántákat az ültetést követő harmadik év tavaszán körülbelül 10-15 centiméterrel, a hajtásokat pedig a negyedik évben körülbelül egyharmadával kell visszavágni. Ha a gesztenyefa szétterülő koronáját elkezdjük módosítani, hagyjunk meg 4-5 vázágat a végággal együtt, és az egyes hajtásokat hosszuk háromnegyedével rövidítsük meg úgy, hogy a vázág végága kissé túlnyúljon.

Ezenkívül nyári metszést is végeznek, amikor célszerű eltávolítani minden felesleges és megvastagodó egynyári hajtást. Ez a metszés hozza létre a korona alapformáját, amelyet aztán a következő években metszéssel lehet fenntartani. Ennek során eltávolítjuk a túlzottan megvastagodott, sérült és száraz ágakat.

Gesztenyefák: betegségek és kártevők

Ha már elkezdte ezt a fát nevelni, bizonyára elgondolkodik azon, hogy a betegségek veszélyeztetik-e a gesztenyefát, és hogy kell-e aggódnia amiatt, hogy a kártevők az ültetés után megtámadják a fát. A gesztenyefa számos gombának ad otthont. Ezek többsége általában a fa elhalt részein él, vagy fakultatív élősködők, amelyek a legyengült fákat keresik fel, és nincs nagy gazdasági jelentőségük.

A fiatal gesztenyefákat azonban olyan gombák parazitálhatják, amelyek a levélhervadást, a csúnya levélfoltokat és a hajtások kiszáradását okozzák, ami a fa pusztulásához vezethet. Ha azonban gesztenyefáit megfelelően kezeli gombaölő szerekkel, nem kell túlságosan aggódnia e gombák miatt.

Az egyik legveszélyesebb kórokozó faj ebben az esetben a Cryphonectria parasitica, amely a gesztenyefák kéreghámosodását vagy kéregelhalását okozza. A levelek sárgulását, barnulását és fonnyadását okozza, a fa a korona tetejétől kezdve elszárad. Az ágak és a törzs kérgén vörösesbarna sérülések keletkeznek, hosszanti repedések keletkeznek, és az érintett ág később elhal.

A gesztenyefák emellett a Phytophthora cambivora és a Phytophthora cinnamomi gombák által okozott tintabetegségben is szenvedhetnek. De a fafúró gombák is okozhatnak problémákat. Ami a kártevőket illeti, a gesztenyetermesztőknek különösen óvatosnak kell lenniük ezekkel a fajokkal szemben:

• Diótörő gubacsatkák,
• a diópaprika,
• a bokorfa-tekercselő,
• tölgybogár,
• tölgyfa levéltetű,
• hosszúorrú elefánt,
• mogyoróbogár.

Mikor hoz termést az ehető gesztenye?

A gesztenyefa termését minden évben szeptember végétől körülbelül október végéig (néha november elejéig) szedik. Ez azonban mindig az adott fajtától, a fa elhelyezkedésétől és a helyi éghajlati viszonyoktól függ. A termést kézzel szedik le a földről (ideális esetben erős kesztyűben), és a gesztenyéket a tüskés sapkájukról kell leszedni. Nyersen kellemetlenül keserű, ezért fogyasztás előtt meg kell főzni.

Eladó gesztenyefák

Ha bőséges, nagy termésű termést szeretne, mindenképpen a hasított gesztenyefákat szerezze be. Ideális esetben 150-180 centiméter magas, érett fát vásároljon. Az ára természetesen magasabb, de ha ez egy bizonyítottan oltott fajta, akkor az anyanövény minősége garantált. Ha nagyobb fát vásárol, hamarosan betakaríthatja az első gyümölcsöket.

A gesztenyefákat nagyobb kertészeti boltokban vagy az interneten lehet megvásárolni. Az ár természetesen mindig az adott fajtától, annak korától és attól függ, hogy a kívánt fa már milyen magasra nőtt. Azonban több tíz euró körül mozog.