Szokatlan fafajt keres a kertjébe, de nem tudja, melyiket vegye? A megoldást az eperfa jelentheti, ez a gyümölcsfa a szederhez hasonló formájú, feltűnő gyümölcséről ismert. Nemcsak a háza környezetét dobja fel, hanem számos pozitív hatással van az emberi szervezetre, és a konyhában is felhasználható.
Mi az a muhlein?
A morus a Moraceae családba tartozó növénynemzetség, amely több mint 1100 különböző fűszernövény- és fafajt foglal magában. Ezek a termofil gyümölcsfák, amelyek az alföldi területeken őshonosak. Ha egy adott élőhelyen jól fejlődnek, akár több száz évig is élhetnek.
Térségünkben az eperfákat elsősorban a kellően meleg és termékeny bortermő területeken termesztik. Nyílt, napos, 8 °C feletti éves átlaghőmérsékletű helyeket igényelnek, de szívósságuknak köszönhetően a mérsékelt égövi viszonyokkal is jól megbirkóznak, és a keményebb teleket is átvészelik. A nagyon hideg, állandóan nedves élőhelyeket azonban nem tűrik.
Ami a megjelenést illeti, a kertészek szerint az eperfa meglehetősen robosztus termetű fa, amely hazánkban három fő formában fordul elő, nevezetesen a fehér eperfa, a fekete eperfa és a vörös eperfa formájában. E fák levelei szív alakúak, a tövüknél szőrösek és fűrészes szélűek. Termése az eperfának nevezett gyümölcs, amely alakjában a szederhez hasonlít.
Történelem
Az eperfa több mint háromezer éves múltra tekint vissza, a múltban például az ókori kínaiak, görögök és rómaiak is hasznosították gyógyító erejét. Ami az eredetét illeti, az eperfa termesztését először Ázsiában gyakorolták, ahol leveleit a selyemhernyók hernyóinak táplálékául használták, amelyeket az emberek azért tenyésztenek, mert selyemszálat termelnek.
Dél-Európában már az ókorban ismerték az eperfa gyümölcseit, és elterjedését később Nagy Károly segítette elő, aki elrendelte az eperfa termesztését a császári gazdaságokban. Az eperfák már a középkor óta nőnek a területünkön, és az Esély sétány mentén vagy a Petřínben jól ismert eperfa ligetek vannak, amelyek a 19. század közepéről vannak dokumentálva.
Jelenleg nagy mennyiségben termesztenek eperfát hazánkban, különösen a prágai botanikus kertben, Ostravában vagy Trutnovban. A tájban inkább idősebb fákat találunk, mivel korábban nem nagyon ültették őket, de az utóbbi években ezek a fák egyre népszerűbbek a termesztők körében, és sok kertet díszítenek. Ehhez az éghajlat általános felmelegedése is hozzájárul.
Hogy néznek ki az eperfa gyümölcsei?
Az eperfák szívós fák, és az emberek körében elsősorban a gyümölcsük miatt ismertek. Ezek feltűnésmentes, zöldes színű virágokból fejlődnek, és a megvastagodott periantuszba zárt bogyók termése, amelyek júniusban és júliusban érnek. Nagyon ízletes gyümölcs, amely kellemesen lédús, frissítő és édes vagy édes-savanyú.
Az eperfa termése hosszúkás, körülbelül 4 centiméter hosszú, és alakja leginkább a szederre hasonlít, amellyel szintén számos felhasználási módja közös. A gyümölcs az eperfa fajtájától függően különböző színű lehet. Láthatunk fehér, vöröses, sötétlila vagy akár fekete eperfát is.
Az eperfa gyógyhatásai
Kíváncsi, hogyan hat az eperfa gyümölcse az emberi egészségre? Ez a gyümölcs bekerült a hagyományos kínai orvoslásba, és az emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásai később népszerűvé tették az eperfát az emberek körében Európában és a világ más részein. Tápértéke miatt ma már akár az úgynevezett szuperélelmiszerek közé is sorolható.
Mit tartalmaz az eperfa?
- nagy mennyiségű C-vitamin és K-vitamin,
- B1- és B2-vitamin,
- vas, kalcium, magnézium, kálium és foszfor,
- emészthető rostot és fehérjét,
- nagy mennyiségű természetes cukrot (glükózt és fruktózt),
- resveratrol (természetes antioxidáns).
A friss eper, az aszalt eper, valamint az ezekből a gyümölcsökből készített gyümölcslé erős antioxidáns hatással rendelkezik, véd a szabad gyökök ellen, és számos szinten támogatja az emberi egészséget. Segítenek a normál vércukorszint fenntartásában, elősegítik a minőségi alvást, és pozitívan befolyásolják a bélműködést és a rendszeres kiválasztást. A gyümölcslé ezután antibakteriális és vizelethajtó hatású.
A kínai orvoslás ráadásul az eperfát hagyományosan a magas vérnyomás és a gyomorgyulladás kezelésére is használja. Mindemellett a cukorbetegségre is jótékonyan hat, mivel moranolint tartalmaz, amely lassítja a szénhidrátok felszívódását. Ezenkívül segítenek megszabadulni a torokfájástól, enyhítik a köhögést, csökkentik a lázat, általában tisztítják a szervezetet és megnyugtatják az idegrendszert.
Az eperfa azonban székrekedés esetén is használható, mivel a bogyók enyhén hashajtó hatásúak. Ha rendszeresen fogyasztjuk, segíthet csökkenteni a magas koleszterinszintet és a magas vérnyomást, ugyanakkor megelőzheti a vérszegénységet, a csontritkulást vagy a szív- és érrendszeri betegségeket. Végül, de nem utolsósorban az eperfa elősegíti a vörösvértestek termelődését és a csonttömeget is.
Ne gondoljuk azonban, hogy csak az eperfát jellemzik gyógyító hatásai. A leveléből készült tea is remek, hiszen nemcsak kellemes ízű, de egészséges is. Sőt, segít fenntartani a vérben lévő cukrok egyensúlyát, mivel pozitív hatással van a glükózanyagcserére. A levelek olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek támogatják a májműködést, hozzájárulnak a bőrfiatalításhoz, csökkentik a koleszterinszintet és megelőzik a reumát.
Eperfa: használat
Mivel az eperfa bogyók számos gyógyászati tulajdonsággal rendelkeznek, az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak, mint szuperélelmiszer. Ha az emberek nem rendelkeznek friss eperbogyóval, akkor használják a szárított eperbogyót is, amely önmagában is fogyasztható, de joghurt vagy zabkása hozzávalójaként is kiváló.
Az eper édes ízének köszönhetően a konyhában is felhasználásra talált. Ha friss gyümölcs áll rendelkezésre, készíthetünk például eperlevet, kompótot, lekvárt, almabort vagy eperbort. A gyümölcs azonban szárítva még édesebb, ezért gyakran használják természetes édesítőszerként. Az eperfából és leveléből ízletes tea vagy szirup készíthető, amelyet gyógyászati célra használnak.
Az eperfa gyümölcsének fent említett felhasználási módjain kívül kipróbálhatja az eperfa tinktúra vagy az eperfa levél borogatás, fürdő és gargarizálás készítését is. Természetesen meg kell említeni az eperfa pótolhatatlan szerepét a természetes selyem előállításában is. Fájából hangszereket és különleges hordókat is készítenek, a fákat pedig díszítőelemként is használják a kertekben, ahol különösen látványos szoliterként tűnnek ki.
Mi az a muhlein?
Az eperfafélék családjába tartozó növénynemzetség, amely mintegy 1100 különböző fűszernövény- és fásszárú növényfajt foglal magában. Az eperfák termofil gyümölcsfák, amelyek viszonylag erősek, és kedvező körülmények között több száz évig is elélhetnek. Hazánkban elsősorban a borvidékeken és az alföldi területeken fejlődnek, de jól tűrik a klasszikus mérsékelt égövi viszonyokat is, így a keményebb teleket is túlélhetik.
Hogy néz ki az eperfa gyümölcse?
Az eperfák a kertészek körében elsősorban a gyümölcsükről ismertek, amelyet egyszerűen csak eperfa néven emlegetnek. Ezek a termések a megvastagodott peremhéjba zárt bogyók, amelyek júniusban és júliusban érnek. Az eperfa nagyon ízletes, lédús és édes vagy édes-savanyú. A gyümölcsök körülbelül 4 centiméteresek, alakjukban a szederre hasonlítanak, és színük a fehértől a piroson és a lilán át a feketéig terjedhet.
Milyen gyógyhatásai vannak az eperfának?
Az eperfát a hagyományos kínai orvoslásban az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásai miatt használják. Nagy mennyiségű C-vitamint és természetes cukrokat, illetve a természetes antioxidáns resveratrolt tartalmaz. Ennek eredményeképpen védelmet nyújtanak a szabad gyökök ellen, segítenek a normál vércukorszint fenntartásában, pozitívan befolyásolják a belek működését, antibakteriális és vizelethajtó tulajdonságokkal rendelkeznek, jótékonyan hatnak a cukorbetegségben és számos más gyógyhatással rendelkeznek.
Milyen felhasználási módjai vannak a mulleinnek?
A múltban az eperfa leveleit elsősorban a selyemhernyók táplálékaként használták, a fát pedig például hangszerek vagy különleges hordók készítésére használták. Maga az eperfa, amelyet az emberek néha szuperélelmiszerként emlegetnek, aztán a konyhában is felhasználásra talált, ahol kompótok, lekvárok, almaborok, gyümölcslevek vagy eperbor készítésére használják. Szárítva természetes édesítőszerként is használják, és joghurthoz vagy zabkásához adják.