KÉZZSERŐ: A nehézségek leggyakoribb okai és kezelése

Észrevett erős bizsergő érzést a keze ujjaiban, amelyen feküdt, miközben aludt ébredéskor? Bizsereg a keze, amikor számítógép mellett dolgozik? Vagy esetleg gyakori bizsergést tapasztal a kezében, amely a vállától az ujjbegyéig terjed? Míg néha elég, ha megváltoztatja a testhelyzetét, vagy hagyja pihenni a végtagjait, máskor orvoshoz kell fordulni. Súlyos betegség lehet a hibás.

Miért nem becsüli alá a bizsergést a kezében?

Bár sokan nem veszik észre, az emberi ujjak, kezek és csuklók nagyon összetett erek, idegek, inak és izmok szerkezetével vannak felszerelve, amelyek szükségesek a megfelelő működésükhöz. Felelős az ujjak finommotorikus funkcióiért és nagy érzékenységéért is, aminek köszönhetően az adott testrész nem csak a kézi munkához, hanem számos egészen hétköznapi feladathoz is elengedhetetlen.

Emellett azonban az ujjak az idegi és érrendszeri perifériát is képviselik, ami nagyon megköveteli a megfelelő vérkeringést és hőmérsékletszabályozást. Ezért, ha egy személy bizsergést tapasztal a kezében, a helyzetet semmiképpen sem szabad alábecsülni. Míg az ok gyakran a gyakori túlerőltetés vagy fokozott megerőltetés, az érrendszeri, idegrendszeri vagy mozgásszervi rendellenességek vagy általános betegség is okolható.

Hogyan nyilvánul meg a kezek bizsergése?

Az ujjak bizsergése, a kéz enyhe bizsergése vagy az érzékenység részleges elvesztése olyan nehézségek, amelyek eleinte triviálisnak tűnhetnek, amelyet pihenéssel, vagy éppen ellenkezőleg, egy kis testmozgással meg lehet oldani. Ha ez egy olyan probléma, amely csak alkalmanként jelentkezik, akkor nem kell azonnal aggódnia. Ha azonban a probléma gyakran visszatér, vagy rendszeresen jelentkezik, legyen óvatos. A szimmetrikus bizsergés általában egy általános okra utal, míg az egyoldalú bizsergés egy perifériásabb problémát jelez.

A nehézségek leggyakoribb formái a következők:

• éjszakai kézbizsergés vagy ébredés utáni kéz bizsergés,
• bal vagy jobb kéz bizsergés,
• az ujjak bizsergése a nyaki gerinctől távol,
• a kezek bizsergése terhelés után,
• a kéz bizsergése a válltól,
• a kar könyöktől lefelé bizsergő,
• a kéz ujjbegyeinek bizsergése,
• hüvelykujj vagy kisujj bizsergés,
• a kezek bizsergése a csuklóban,
• oltás utáni kéz bizsergés,
• a kezek és lábak bizsergése (éjszaka).

Mivel az ember gyakorlatilag folyamatosan használja a kezét, nem meglepő, ha időnként túlterhelődik. A kézben fellépő kellemetlen bizsergő vagy bizsergő érzés túlerőltetésre, megerőltető munkára vagy aktív testmozgásra adott reakció lehet, aminek a pihenéssel hamar el kell múlnia. Ha azonban az érzések gyakran vagy váratlanul visszatérnek, valószínűleg valami nincs rendben a páciens testében.

Melyek a kezek bizsergésének okai?

Szakmailag az olyan állapotokat, mint az ujjak vagy a kéz bizsergése, paresztéziának nevezik. Ezek olyan érzékszervi zavarok, amelyek akkor lépnek fel, amikor az idegrendszer zavart vagy károsodást szenved. Az egyik leggyakoribb ok az idegek elnyomása például alvás közben vagy lábmozgatáskor, de okolható bizonyos tápanyagok hiánya vagy a füst felhalmozódása is a páciens szervezetében.

Mit jelent a kézbizsergés, ha a fenti tényezők valamelyike nem felelős a kialakulásáért? A probléma gyakran más tünetekkel is társul, mint például zsibbadás, fájdalom vagy a hő- és hidegérzet képtelensége. Ezután perifériás neuropátiáról beszélünk, egy olyan állapotról, amikor a páciens idegei nem tudnak megfelelően reagálni az ingerekre. A perifériás idegek károsodását olyan állapotok okozhatják, mint a cukorbetegség vagy a mérgezés.

Más állapotok is szerepet játszhatnak, beleértve a hormonális rendellenességeket, a gyulladást vagy a sclerosis multiplexet. Emiatt orvoshoz kell fordulni. Orvoshoz kell fordulnia, ha a kéz bizsergése gyakori, rendszeresen megismétlődik, zavarja normál tevékenységét vagy lehetetlenné teszi a munkát. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az állapotot egyéb kellemetlen tünetek is kísérik.

Idegnyomás

Az emberek leggyakrabban az ujjaik és az egész végtagok bizsergését tapasztalják, amikor fekszenek. Ez főleg alvás közben következik be, amikor az ember testhelyzetet változtat, és a felső végtagok egy másik testrész alá kerülnek, ami a kezek éjszakai bizsergését okozza. Ez egy nagyon kellemetlen érzés, ami apró tűszúrásra emlékeztet, de általában csak pozíciót kell váltani, kicsit mozgatni a karját, és a bizsergés hamarosan alábbhagy.

Az idegek összenyomódása leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol az idegek közvetlenül a bőr alatt futnak, és közel vannak a csontokhoz. Ha azonban az elnyomás rövid távú, és nyilvánvaló oka van annak, akkor semmi ok az aggodalomra. Bár egyes esetekben a bizsergés olyan erős, hogy néhány percig nem tudja elvégezni a szokásos tevékenységeket, hamarosan el kell tűnnie.

Carpalis alagút szindróma

Vannak azonban súlyosabb állapotok, amelyek szorosan kapcsolódnak az idegkompresszióhoz. Ezek közé tartozik a kéztőalagút szindróma, amely az alkar és a csukló közötti anatómiai terület. A hibás a kéztőalagút középső idegének elnyomása, amely a hajlító inakkal együtt beidegzi a kezet, érzékelést biztosít, és felelős a finom- és nagymotorikáért.

A középső ideg kompressziós károsodása általában a beteg csuklójára gyakorolt túlzott terhelésével kapcsolatos. Ez előfordulhat például a csukló krónikus túlterhelése miatt sportolás közben, hosszan tartó munkavégzés során vibrációs eszközökkel vagy egész napos számítógépes munkát igénylő munkában. Azonban más tényezők is szerepet játszhatnak, például:

• a kéztőalagút anatómiai eltérései,
• csuklósérülések, traumák és törések,
• a kéztőalagúton áthaladó szövetek térfogatának növekedése különböző tényezők miatt (elhízás, köszvény, akromegália, haematoma, ödéma, degeneratív elváltozások vagy anomáliák),
• az ideg sérülékenységét és nyomásérzékenységét növelő folyamatok (neuropathia, alkoholizmus),
• Terhesség (a betegeknél duzzanat és fokozott vízvisszatartás alakul ki),
• életmód (túlsúly, helytelen táplálkozás, mozgáshiány, dohányzás).

A kéztőalagút-szindróma tipikus tünetei közé tartozik a csuklófájdalom és az ujjak bizsergése, a kéz bizsergése vagy égése, az érzékenység elvesztése és az alkar izmainak petyhüdtsége. A problémák elsősorban a hüvelykujj, a mutató és a középső ujjakat, esetleg a gyűrűsujj felét érintik, de néha a bizsergés az egész kart érinti. A kellemetlen fájdalom a könyök felé terjed, duzzanat jelenik meg, a csukló merev. Ezenkívül a problémák a gombok begombolásakor, a karok fej fölé emelésekor, a kormány tartása vagy a gépelés során is felerősödhetnek.

A kéztőalagút-szindróma kezelése a középső idegre ható nyomás enyhítésére összpontosít. A konzervatív terápia részeként a pihenés és a monoton mozgások ismétlődésének kerülése javasolt. Hasznos még a csukló rögzítése merevítővel vagy kivehető sínnel, hideg borogatás segíthet a problémák enyhítésében, és a gyógytorna is hatékony. Ami a gyógyszeres kezelést illeti, reumaellenes szereket, gyulladáscsökkentő szereket és spray-ket adnak be. Ezen kívül lehetőség van kéztőalagút műtétre is.

Sérv csigolyaközi porckorong

Ha kar- és vállfájdalmat, bizsergést a kezében és hátfájdalmakban, vagy akár a nyaki gerinc miatti bizsergést tapasztal a kezében, akkor a porckorong megsérülhetettsége is okolható. Ebben az esetben a szalaggyűrű megreped és a porckorong zselészerű magját a környező térbe nyomja, ami a gerinccsatorna szűküléséhez és a gerincvelőből érkező ideggyökerek irritációjához vagy összenyomódásához vezet.

Manapság nem ritka a gerinctől távolodó kar- és lábbizsergés. Ezeket a szövődményeket a gerinc kopása okozza, amely összefüggésben állhat a beteg előrehaladott életkorával, elhízásával, mozgáshiánnyal vagy a terület ismételt egyenetlen terhelésével. A porckorongsérv jellemző tünete elsősorban a hátfájás a végtagokba való lövöldözése, a kezelésben fájdalomcsillapítás, rehabilitáció, műtét, lézeres nukleotómia, masszázs vagy Dorn-módszer szerepel.

Vitaminok és ásványi anyagok hiánya

Ásványi anyagok és vitaminok hiánya, különösen a B-vitamin hiánya vagy a magnéziumhiány is felelős lehet az ujjak, kezek vagy egész karok bizsergéséért. A kéz bizsergése mellett görcsök vagy egyéb kellemetlen érzések léphetnek fel. A kezelés azonban viszonylag egyszerű, mivel általában elegendő a hiányzó tápanyagok pótlására.

Raynaud-szindróma

Ha az ujjbegyek bizsergése mellett a felső végtagok perifériás részének vagy más testrészek (fül, orr, ajkak) kifehéredését is észleli, érzékenységet és hidegérzetet észlel, akkor a Raynaud-szindróma lehet a felelős. A vazoneurosisokhoz tartozó betegség, amelyet a kis artériák görcsös összehúzódásai jellemeznek, ami megnehezíti az érintett területek oxigéndús vérellátását.

Az elsődleges Raynaud-szindróma esetében az ok ismeretlen az orvosok számára, de a fiatal nőket akár hétszer nagyobb eséllyel érintik, mint a férfiakat, és gyakran a stressz az egyik kiváltó tényező. A másodlagos Raynaud-szindróma egy másik betegség vagy egészségügyi probléma tünete, beleértve a szklerodermát, embóliát, sclerosis multiplexet, ízületi gyulladást, májcirrózist, különféle sérüléseket, mérgezést vagy bizonyos gyógyszerek szedését.

A Raynaud-szindróma kezelése elsősorban attól függ, hogy mi okozta a nehézséget, és hogy a betegség elsődleges vagy másodlagos formája-e. Általában farmakológiai és nem gyógyszeres módszerek kombinációját alkalmazzák, ahol a másodlagos változat az eredeti probléma kezelését igényli. A masszázs, az ujjnyújtó gyakorlatok és a megelőző intézkedések betartása is fontos.

A kézbizsergés egyéb lehetséges okai

A fent említett problémákon kívül számos egyéb egészségügyi szövődmény és állapot is felelős lehet a kézbizsergésért, amelyeket nem szabad alábecsülni. Ilyenek például:

• Hormonális zavarok – a kéz- és lábbizsergést a nem megfelelően működő pajzsmirigy okozhatja,
• fertőző betegségek – a kéz éjjel-nappali bizsergését Lyme-kór, AIDS, hepatitis B, hepatitis C vagy övsömör okozhatja,
• Cukorbetegség – hosszan tartó cukorbetegség esetén a beteg idegeit nem táplálják megfelelően a kis erek, károsítják azokat és károsítják működésüket (diabéteszes neuropátia), ami bizsergést, égő érzést és fájdalmat okoz a végtagokban vagy csökkent fájdalom-, hideg- és hőérzetet.
• szklerózis multiplex – krónikus autoimmun betegség, amely a végtagok bizsergését okozza, a test hidegre, melegre vagy fájdalomra való fokozott vagy csökkent érzékenységével együtt, látászavarokkal, görcsökkel, szédüléssel és egyéb tünetekkel,
• tetania, az idegek túlzott ingerlékenysége, amely a végtagokban akaratlan izomgörcsöket, valamint az ujjak és az egész végtagok bizsergését okozza,
• májelégtelenség és veseelégtelenség – a kéz bizsergése a mérgező anyagok felhalmozódásának a következménye is lehet a páciens szervezetében, mint a máj- vagy veseelégtelenségben,
• Rak – bizonyos esetekben a kéz bizsergését a rák okozza, ami a környező idegek vagy erek elnyomásához vezet,
• Alkoholizmus – a nagy dózisú alkohol hosszan tartó fogyasztása idegkárosodáshoz vezet, és polyneuropathiát okoz, ami érzékszervi zavarokkal és a kéz bizsergésével jár,
• terhesség – a kezek bizsergését a csukló szöveteinek duzzanata és a felső végtagokat ellátó erek elzáródása okozza,
• mérgező anyagokkal való érintkezés – mérgezés higannyal, arzénnal vagy más anyagokkal,
• ismétlődő megerőltetés – ugyanazon mozgás túl hosszú ideig történő végrehajtása pihenés nélkül,
• szívinfarktushoz vagy szélütéshez vezető perifériás artériás betegség,
• szorongásos állapotok hiperventillációval,
• bizonyos gyógyszerek szedése.

Diagnosztika

Ha a keze csak néha bizsereg, és mozgatásával minden alkalommal jobban érzi magát, akkor nem kell aggódnia. Ha azonban azt észleli, hogy a bal kéz, a jobb kéz, az egész kéz vagy a kar ujjainak bizsergése nem enyhül, vagy rendszeresen kiújul, ébernek kell lennie, és orvoshoz kell fordulnia. Ő fogja meghatározni, hogy mi a probléma az Ön kórtörténete és esetleg több vizsgálat alapján.

A pácienssel való beszélgetés mellett fizikális vizsgálatot is végeznek, amely magában foglalja a reflexek és a motoros vagy szenzoros funkciók megfigyelését. Ugyanakkor a vérvizsgálatok is szerepet játszanak, így például az orvos felmérheti a vércukorszintet, a CRP-szintet vagy a vese paramétereit. Ezenkívül olyan képalkotó módszereket is végeznek, mint a gerincröntgen, az ultrahang, az MRI vagy az EMG-vizsgálat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Legyen szó bizsergéstől a bal keze ujjaiban, a jobb keze ujjaiban vagy akár a végtagjaiban éjszakai bizsergéstől, ezt a problémát semmiképpen sem szabad alábecsülni. Bár lehet, hogy nem súlyos, kövesse figyelemmel állapotát. Orvoshoz kell fordulnia, ha a bizsergő vagy bizsergő érzés visszatérő, hosszan tartó, normál tevékenység közben jelentkezik, vagy más tünetekkel jár.

Bizsergő kezek kezelése

Hiába tűnődsz azon, hogyan lehet eltávolítani az ujjbizsergést, és mi segít a legjobban a bizsergő kezek ellen? Mivel ezeknek a nehézségeknek számos oka lehet, ezért először fel kell deríteni, hogy mi áll a kialakulásának hátterében, és csak ezután kell kiválasztani a megfelelő kezelési módot. A helyes diagnózis felállítása után az orvos a legjobb megoldást javasolja problémájára.

Hogyan lehet megállítani a bizsergést a kezekben? Elsősorban természetesen gyakran fontos a pihenés és a felső végtagok túlzott igénybevételének korlátozása, illetve a monoton mozdulatok ismétlése. Ha a kéztőalagút szindróma a hibás, az érintett kezet rögzítővel, sínnel vagy esetleg kivehető gipsszel is rögzíthetjük, bár ez nem biztos, hogy teljes immobilizációt jelent.

Bizonyos esetekben a kézbizsergő gyakorlatok és a rehabilitációs technikák segíthetnek. Az életmódbeli változtatások is fontosak, beleértve az egészséges táplálkozást, a dohányzás és az alkoholfogyasztás korlátozását, a rendszeres testmozgást és az egészséges testsúly fenntartását. Masszázs, borogatás, szakorvos által felírt gyógyszerek, valamint sebészeti beavatkozások is segíthetnek. Ha más betegség vagy egészségügyi probléma okolható, először ezeket a szövődményeket kell kezelni.