Húsvéti szokások: Hogyan ünneplik a húsvétot külföldön?

Ma már kevesen tudjuk elképzelni a húsvétot a pom-pom lányokat ostorozó lányok nélkül, amiért a karácsonyi énekesek festett tojást, édességet vagy akár pálinkát is kapnak. Sok külföldi azonban megdöbbentőnek, vagy legalábbis nevetségesnek találja a cseh húsvéti hagyományokat, mert otthon még sosem hallottak ilyesmiről. Elmondjuk, mi jellemző a kiválasztott külföldi úti célokra, és milyen húsvéti szokásokat tartanak be az emberek szerte a világon.

Húsvéti szokások Angliában

A húsvét angol elnevezése, az Easter szó állítólag a pogány termékenységistennő, Eostre nevéből ered, aki a legenda szerint egy megfagyott madarat nyúllá változtatott. Ezután minden tavasszal visszatért, és madárként tojásokat rakott hálából neki. Más legendák szerint a név a skandináv Eostur szóból ered, amely tavaszt jelent.

A húsvét Angliában a Shrove Tuesday (Sütés kedd), más néven palacsinta napjával kezdődik. Ez a név a hagyományos palacsintafőző versenyekhez kapcsolódik, ahol a résztvevők serpenyővel versenyeznek, amelyen egy palacsintát kell egy kijelölt helyre szállítaniuk, és azt rendszeresen meg is kell fordítaniuk. A versenyen hagyományosan csak szoknyát, kötényt és főkötőt viselő nők indulnak, akik a templomig futnak, ahol átadják a palacsintát a harangozónak, és cserébe puszit kapnak.

A húsvéti főkötőnek nevezett különleges kalap viselésének szokását az iskolákban is betartják. Ez az angol kalapkészítési hagyomány előtt tiszteleg. Ma azonban ezek a kiegészítők papírból készülnek, és nyuszik, csibék, tojások vagy virágok motívumaival díszítik őket. Egy másik brit különlegesség a gumikacsa-verseny, ahol az emberek fogadásokat kötnek a győztesekre, miközben azok a vízen száguldoznak.

A húsvéti ünnepségek során Nagy-Britanniában találkozhatunk az úgynevezett Morris-táncosokkal, akik fekete nadrágba, fehér ingbe és kalapba öltözött férfiak. A hagyomány szerint különböző táncos kreációkkal próbálják elhessegetni a tél szellemeit, amelyeket harangokkal, botokkal, szalagokkal, gallyakkal vagy zsebkendőkkel egészítenek ki.

A hagyományos csoki-vagy-csalogatás és a lányok megkorbácsolása biztosan nem olyasmi, amit Angliában látni, sőt, sokan elítélik ezt a szokást, mert túl erőszakosnak tartják. Van azonban egy érdekes hagyomány, a férjek székhez kötözése, amit a nők húsvét utáni második hétfőn tesznek, hogy apró pénzérméket vagy más alamizsnát szerezzenek. A férfiak aztán másnap ugyanígy viszonozhatják, de pénz helyett csókot kérnek.

Húsvéti szokások Franciaországban

A francia húsvétot Pâques néven ismerik, és sok más kultúrától eltérően nem rendelkezik olyan erős vallási konnotációval. Ehelyett a jó ételek jelzik, így nem csoda, hogy a franciákat világszerte nagyszerű gasztronómusokként ismerik. A hagyományos étel a bárányhús, különféle módokon, az áldozati bárányt szimbolizálva, de természetesen számos más finomság is létezik, mint például a bab, a spárga és az édes briós.

Emellett a francia polgárok húsvétkor nagy mennyiségben fogyasztanak csokoládét és marcipánt. A finomságokat azonban nem a húsvéti nyuszi rejti el a gyerekek elől. Ehelyett azt mondják, hogy amikor a harangok Rómából visszarepülnek Franciaországba, az égből csokoládétojások, csibék vagy nyuszik formájában édességek hullanak le. A gyerekek aztán izgatottan keresik őket a kertekben.

A franciák számára a tojás a születés és a gazdagság szimbóluma. A tavaszi ünnepek alkalmával történő tojásajándékozás hagyományát XIV. Lajos udvarában kezdték el, aki állítólag húsvétkor aranytojásokat ajándékozott a családjának. A tojásokkal folytatott különféle játékok, a nyers tojások szelíd lejtőn való legurításának vagy a levegőbe dobálásának szokása nagyon népszerűvé vált Franciaországban.

A franciákra jellemző humoros hagyományok közé tartozik a poisson d’avril néven ismert húsvéti csínytevés. Könnyű felismerni azt, aki már volt egy ilyen csíny célpontja. A hátára egy papírhalat erősítenek. A lényeg ebben az esetben az, hogy bárkinek, aki a közelébe kerül, egy hasonló halat tegyen a hátára.

Húsvéti szokások Németországban

Ha a világ népszerű húsvéti hagyományairól van szó, természetesen nem feledkezhetünk meg a közeli Németország szokásairól sem. Akárcsak a karácsony, ezek az ünnepek a német polgárok számára is eredendően különböző piacokhoz kapcsolódnak, és a legtöbb német nem hagyja ki a templomba járást és az ünnepi istentiszteleteket, amelyek Jézus Krisztus mennybemeneteléhez és a halál feletti győzelméhez kapcsolódnak.

Fehér szombaton Németországban számos máglyát gyújtanak, hogy elűzzék a telet, üdvözöljék a napot és biztosítsák a termékenységet vagy a jó termést. Természetesen senki sem képzelheti el a tavaszi ünnepet húsvéti tojások nélkül, amelyeket – akárcsak nálunk – színesre festenek. Egyes vidékeken még a húsvéti fák is jellegzetes tavaszi dekorációnak számítanak, amelyeket bőségesen feldíszítenek színes tojásokkal.

Ráadásul Németországban is vannak meglehetősen bizarr ünnepek, amiket nálunk nem látni. A tojásokat cipelik, gurítják vagy éppen szétverik. Az egyik legnépszerűbb versenyszám a tojások magasra vagy a távolba dobálása, hogy ne törjenek össze. Ennek az időtöltésnek az ihletője valószínűleg egy olyan népszokásból származik, amikor a ház tulajdonosa a tetőn át dobja a tojást, és a túloldalon egy másik családtag elkapja azt. Ha ez sikerült, akkor az épületük védve volt a villámcsapástól.

Ami a pom-pomos csokit vagy csalit illeti, Németországban biztosan nem fogsz ilyet látni. Húsvétkor a gyerekek egy nyuszit kapnak, akitől apró ajándékokat kapnak. Ezenkívül szalmafészket is készítenek, amelyeket a szüleik a ház különböző helyein rejtenek el. A tojásokat aztán a nyúl, a róka, a gólya vagy a kakas rakja le. Attól függ, hogy Németország melyik részéről beszélünk.

Húsvéti szokások Lengyelországban

A lengyel húsvét nagyon hasonlít a miénkhez. Itt azonban minden ünnepség középpontjában a templomok állnak, mivel ez egy olyan ország, ahol az emberek nagy hangsúlyt fektetnek a vallási hagyományok betartására. Fehér szombaton az emberek megszentelik az ételt, amelyet zöld ágakkal díszített kosárban visznek. Ezek általában kolbász, sonka, kenyér, só, torma vagy hal, és van egy festett tojás is.

A lengyelek hagyományos húsvéti süteménye az élesztős tésztás kalács, amelynek elkészítéséhez számos babona kapcsolódik. Az ünnepi asztalra azonban a bárány, más néven agnusek vagy mazurek, egy gazdagon díszített, különböző töltelékkel ellátott desszert is felkerül. Húsvét hétfőn aztán a fiúk kántálnak, és megpróbálják megnedvesíteni a lányokat vízzel, ami állítólag biztosítja az egészségüket és a hosszú életet.

Húsvéti szokások Szlovákiában

A szlovák húsvét nem sokban különbözik a cseh húsvéttól, így az emberek húsvéti képeslapokat és képeslapokat is küldenek egymásnak. A fiúk pomlával mennek ki a karácsonyi éneklésre (shibačka vagy polievačka néven ismert), hogy édességet, tojást vagy piát szerezzenek a lányoktól, Kelet-Szlovákiában pedig az is hagyomány, hogy a lányokat és asszonyokat vízzel locsolják vagy patakba dobják. A cél az, hogy életet adó testi és lelki erőt adjanak nekik. Ami a hagyományos ételeket illeti, Szlovákiában a paška nevű kerek kenyeret sütik.

Húsvéti szokások Spanyolországban

Spanyolországban a húsvéthoz elsősorban számos vallási hagyomány kapcsolódik, különösen a Jézus Krisztust és a Virgen de la Macarenát vagy Virgen de la Esperanzát ábrázoló szobrokkal díszített nagy körmenetek. Míg egyes helyeken ezek a körmenetek ijesztőek lehetnek, mivel csuklyás emberek vesznek részt rajtuk, délen inkább vidámabbak.

A spanyolok számára a húsvét a családdal való együttlét és a vidéken vagy a tengerparton való időtöltés ideje. Hagyományosan hússültet (Roscon de Pascua) készítenek, de különféle koszorúkat és édes tésztakenyereket is készítenek, néha keményre főtt, festett tojásokkal. Minden húsvéti süteménybe egy kis műanyag bábut is rejtenek, amely szerencsét hoz annak, aki megtalálja.

Húsvéti szokások Olaszországban

Míg az olaszok számára a farsangi időszakot a karneváli mulatság és a színes felvonulások jellemzik, a húsvét inkább vallási jellegű. Az emberek nagy számban vesznek részt a misén, gyertyás körmenetet tartanak, és vidéken piknikeznek. A legünnepélyesebb nap itt a húsvétvasárnap, amikor többfogásos ebédet szolgálnak fel. A sült bárány természetesen a legnagyobb csemege, de a hagyományos húsvéti asztalra természetesen perec vagy galamb alakú élesztős tészta desszert is kerül.

Húsvéti szokások Görögországban

Görögországban a húsvét az egész év egyik legfontosabb ünnepe. Mivel azonban a húsvét időpontja a Julián-naptáron alapul, a keresztény naptárhoz képest más időpontban tartják. Az emberek egész héten minden nap misére járnak, és a nagypénteki istentiszteleten Krisztus testét kiviszik a templomból. A lámpákat fekete kendőbe burkolják, gyászharangokat szólaltatnak meg, és a kereszteket virágokkal díszítik.

A tojásokat Görögországban főként vörösre festik, mivel ez a szín az új életet és Krisztus vérét szimbolizálja. A szombatról vasárnapra virradó éjjel az emberek kicserélik ezeket a festett tojásokat, és a hegyükkel megkocogtatják egymást, és aki nem töri el őket, az egész évben szerencsés lesz. A húsvéti ünnepségekhez hagyományosan lámpás felvonulások, tojáscsaták és az agyagedények összetörése tartozik, amely szokás a halálhoz és az újjászületéshez kapcsolódik.

Húsvéti szokások Norvégiában

A norvég húsvét egyik jellegzetessége a påskekrim néven ismert húsvéti krimi, amelyet az emberek manapság már szinte önálló műfajnak tekintenek, mivel a tavaszi ünnepek idején szó szerint elárasztják a helyi könyvpiacot. A norvég televíziós csatornák sem maradnak le, és a húsvéti ünnepek alatt főként krimi- és detektívműsorokat sugároznak.

A norvég újságok húsvétkor hagyományosan olyan történeteket közölnek, amelyekből az olvasók megpróbálják kikövetkeztetni, hogy ki az adott bűncselekmény elkövetője. Hogy a helyzetet tovább fokozzák, a detektívtörténeteket még tejesdobozokra is nyomtatják. Ami a többi húsvéti szokást illeti, a norvégok gyakran vesznek ki szabadságot és mennek síelni a hegyekbe, és a sárga szín vagy a hagyományos sütemények is hozzátartoznak a húsvéti időszakhoz.

Húsvéti szokások az USA-ban

Bár az amerikai húsvét kicsit kevésbé látványos, mint a karácsony, az emberek mégis nagy figyelmet szentelnek neki. Míg egyesek templomba járnak és istentiszteletre, mások számára a húsvét nem vallási szempontból fontos, hanem inkább a jó ételek és a pompás húsvéti dekorációk miatt, amelyekkel feldíszítik otthonukat.

Sok család már fehér szombaton együtt tölti az időt, és az este folyamán húsvéti tojásokat díszít. Ezeket aztán a felnőttek különböző módon elhelyezik a házban vagy a kertben. Vasárnap reggel az emberek általában egy barát vagy rokon házában gyűlnek össze, és a gyerekek megkeresik a tojásokat, amelyeket állítólag a nyughatatlan húsvéti nyuszi rejtett el.

A Fehér Ház kertje még a gyerekek előtt is nyitva áll, ahol a húsvéti tojásgurítás vagy tojásgurítás nevű éves hagyományt tartják. Itt a tizenhárom év alatti gyerekek versenyeznek abban, hogy egy hosszú kanállal tojásokat gurítanak, miközben a húsvéti nyuszinak öltözött emberek mozognak. A Nagy Tojásvadászat tipikus New York-i szokás. Ez egy játék felnőtteknek, akik óriási húsvéti tojásokat keresnek városszerte.

Más világi húsvéti szokások

• Az írek tojást fogyasztanak a nagyböjt végének jeléül. Aki különleges süteményt szeretne kapni, annak táncot kell járnia.
• Az osztrákok azt a hagyományt követik, hogy nagycsütörtökön valami zöldet kell enniük, majd fehér szombaton tüzet gyújtanak, hogy elűzzék a hideget.
• Finnországban a gyerekek varázslónak vagy boszorkánynak öltöznek a karácsonyi énekléshez, a hagyományos étel pedig a mämmi nevű étel, amely vízből és cukrozott rozsköretből készült zabkása, és tejszínnel és cukorral tálalják.
• Cipruson húsvétkor a családok a templom közelében gyűlnek össze, hogy együtt ebédeljenek.
• A horvátok pálma- vagy olajágakat áldanak meg, részt vesznek a vallási körmeneteken, édes kerek kenyeret sütnek, amelyet pogača néven ismernek, és a görögökhöz hasonlóan tojásdobálós játékot játszanak.
• Oroszországban a húsvétot később ünneplik, mivel az ortodox naptárat követik. Az emberek tojást adnak egymásnak, majd a barátság jeleként háromszor megcsókolják egymást.
• Mexikóban húsvétkor nagy felvonulások vannak, és az emberek Júdást szimbolizáló képekkel járják az utcákat, amelyeket később meggyújtanak.
• A Fülöp-szigeteken felvonulásokat tartanak, amelyeken a hívőket övvel és bambusszal korbácsolják, vagy akár keresztre is szegezik, mint a megváltó Jézus Krisztust.