MAGNOLIA: Hogyan szaporítsuk és termesszük a magnóliát?

Elmentél egy közeli parkba a tavaszi hónapokban, és találtál egy káprázatosan virágzó magnóliát? Vagy talán megpillantotta ezt a fát a szomszédja kertjében, és most szeretne egyet a saját birtokára? Bármi is legyen a helyzet, most azon tűnődik, milyen körülményeket igényel ez a növény. Elmondjuk, hogyan boldogul a magnólia a kerti termesztéssel, és hogyan működik a magnólia szaporítása.

Magnólia termesztése

A magnólia, vagy más néven shacholan az utóbbi években az egyik legnépszerűbb dísznövénnyé vált, amelyet a termesztők a kertjeikben helyeztek el. Az ok egyszerű – tavasszal vagy a nyári hónapokban ezek a fák és cserjék káprázatos fehér, sárga, rózsaszín vagy mélylila virágokat hoznak, amelyek egészen új szintre emelhetik a környező környezetet.

A mi körülményeink között a magnóliák mérete körülbelül 2 és 8 méter között mozog, de egyes fajok megfelelő környezetben akár ennek kétszeresét is elérhetik. A megfelelő elhelyezés szempontjából ezek általában szoliter növények, amelyeknek bőséges térre van szükségük körülöttük, mivel koronájuk általában elég széles, és minden irányba fejlődniük kell.

Az, hogy a magnóliák mikor virágoznak, nagyban függ a választott fajtól és az adott fajtától is. Egyes magnóliák a lombozat előtt virágoznak, mások pedig sokkal később. Míg a Soulange magnólia már áprilisban (azaz a lombfakadás előtt) meghozza első virágait, addig a nagyvirágú magnóliák csak májustól augusztusig jelennek meg.

Faj és fajta kiválasztása

Ültetéskor fontos figyelembe venni, hogy a magnólia milyen magasra fog nőni a következő években. Ezért a palánták megvásárlása előtt érdemes megfontolni, hogy milyen magnóliafajt és milyen konkrét fajtát szerezhetünk be a kertünkbe. Az is nagyban függ attól, hogy a magnóliát faként vagy inkább cserjeként szeretné-e nevelni, és vannak lombhullató és örökzöld magnóliák is.

A fákat főként szoliterként termesztik, ezért inkább nagyobb kertekbe valók, ahol a növénynek sok hely áll rendelkezésére az elágazáshoz. A cserjék ezzel szemben gazdaságosabbak, mivel nem olyan magasak, és a koronájuk is kevésbé széles. Ezért kisebb kertekben is használhatók, ahol egyesek még odáig is elmennek, hogy a magnóliát cserépben vagy erkélyen nevelik, nagyobb területeken pedig laza csoportokban vagy más fás szárú növények közé ültetik.

A magnólia mérete mellett, amely az egyik fő meghatározó tényező, természetesen a megjelenését is figyelembe kell vennünk. A termesztők általában a virágok színére és méretére figyelnek leginkább. Míg egyes magnóliák tiszta fehér színűek, másokra halvány rózsaszín vagy mélylila virágok jellemzőek. Aztán természetesen ott van a sárga magnólia.

Megfelelő élőhely

Bár a magnóliák nagyon változatosak, és ezért az egyes fajták igényei jelentősen eltérhetnek egymástól, alapvetően meglehetősen hőigényes növények. Helyszínüknek ezt kell tükröznie. Jól érzik magukat alföldi vagy hegyvidéki területeken, de a megfelelő hely kiválasztásakor jobb, ha napos vagy félárnyékos, a hideg szelektől jól védett helyet választunk.

Másrészt kerülni kell az árnyékos helyeket, ahol a magnóliák nem virágoznak jól, de a közvetlen napsütést is, ami az erős szélhez hasonlóan károsíthatja a növényt. Bár a chacholánok nem szeretik a szelet és a fagyot, fája meglehetősen szívós. Sajnos a virágok könnyen elfagynak, ezért a tavaszi fagyoktól óvakodni kell, különösen a korán virágzó fajtáknál.

A talaj, ahová a magnóliát ültetni fogja, ideális esetben tápdús, laza, mély és agyagos legyen. Ezenkívül ajánlott, hogy enyhén savas és kellően nedves legyen. A száraz és köves talajok, illetve a nagyon vizes talajok teljesen alkalmatlanok. A magasabb kalciumtartalmú talajban azonban a növények nem fognak jól fejlődni, mert ott fennáll a levelek sárgulásának és a klorózisnak a veszélye.

A kevésbé alkalmas talajokat ezért ültetés előtt módosítani kell (például az agyagos talajhoz tiszta tőzeget és homokot lehet adni). Arra is ügyelni kell, hogy az altalaj jól áteresztő legyen, hogy a fa vagy cserje ne álljon víztócsában. Bár a magnóliának sok nedvességre van szüksége, ez biztosan nem tenne jót neki.

Gyakorlati szempontból a magnóliák nem alkalmasak sziklakertek, puszták vagy tavak közelébe, ahol a lehullott virágszirmok és levelek elöntése problémát okozhat. Ideális esetben a szabadban kell tartani, hogy ez a káprázatos növény ragyogni tudjon, de nagyobb előkertekbe, udvarokba vagy pitvarokba is ideális, ahol a magnóliák biztosan sok járókelő figyelmét felkeltik.

Magnóliák ültetése

Ha magnóliát szeretne ültetni a kertjébe, a legjobb, ha ezt tavasszal (azaz márciusban vagy áprilisban) vagy ősszel teszi, mielőtt az első fagyok elérik a kertet. Attól függően, hogy a magnólia milyen gyorsan nő (lassan növő cserjék és fák), ideális, ha már kifejlett csemetéket vásárolunk. Figyeljünk azonban a gyökérlabda minőségére, és csak olyanokat válasszunk, amelyek nem rothadtak el a tárolás során.

Az ültetést a gyümölcsfákhoz hasonlóan kell elvégezni, tehát érdemes olyan gödröt ásni, amely elég tágas ahhoz, hogy a magnólia kényelmesen elférjen benne. A talajnak enyhén savanyúnak vagy semlegesnek kell lennie, ezért célszerű kertészeti aljzatot keverni tőzeggel vagy komposzttal. Nem szükséges azonban túl mélyre ültetni.

Az ültetést természetesen megfelelő öntözésnek kell követnie a gyökeresedésig, de vigyázni kell a pangó vízzel való telítődéssel. Ezenkívül célszerű a fa körüli tágabb területet kéreggel, fűvel, levelekkel vagy akár komposzttal mulcsozni. Ez segít a talaj egyenletes nedvességtartalmának és megfelelő szerkezetének megőrzésében. Azt is tudnia kell, hogy a magnóliák nem tűrik a kertben történő átültetést, ezért gondosan gondolja át, hogy milyen élőhelyet választ.

A magnóliák szokásos trágyázása a vegetációs időszak alatt történik, többkomponensű műtrágyákkal vagy természetes trágyákkal. Ez lehet például komposzt, de a tyúktrágya vagy az érett trágya is jól működik. Az öntözéshez hasonlóan azonban ne tápoldatozzuk túl, hogy ne zavarjuk meg a sekély gyökereket.

És mit ültessünk a magnólia alá? Ezek a fás növények a legjobbak szoliterként a gyepben. Egyes fajták a mi vidékünkön akár 10-15 méter magasra is megnőhetnek, így bőven kell körülöttük hely, hogy megfelelően elágazhassanak. Ami a kisebb cserjéket illeti, a termesztők szerint a fehér vagy krémszínű virágú fajták remekül mutatnak a tűlevelűek sötét háttere előtt.

Magnóliák: betegségek és kártevők

A magnóliák meglehetősen jól tűrik a különféle kártevőket és betegségeket, és jól megbirkóznak a mérsékelten szennyezett városi levegővel. Sokukat azonban fenyegeti a klorózis, amely miatt a levelek tavasszal sárgás árnyalatúvá válnak. Ennek oka a talajban lévő vas hiánya, ami általában akkor fordul elő, ha a talajban túl sok a kalcium.

Hogyan ápoljam tehát a magnóliámat? Ha a magnóliái is sárgulnak, szerezzen be magnóliatrágyát. Ideális esetben szerves vasvegyületekkel trágyázza a talajt, amelyek megtalálhatók például egyes folyékony műtrágyákban vagy a kifejezetten virágzó dísznövények számára kifejlesztett műtrágyákban.

A legjobb, ha közvetlenül a levélre juttatjuk ki, és kétheti időközönként megismételjük a kijuttatást, amíg a levelek újra zöldek lesznek. Ne feledje azonban, hogy a műtrágya kijuttatásakor felhősnek vagy sötétnek kell lennie. A leveleket gombabetegségek is károsíthatják, amelyek gombaölő szeres permetezéssel orvosolhatók, és a magnóliákat néha hernyók vagy más rovarok is megtámadják.

Hogyan téliesítsük a magnóliát?

A magnóliák teljesen ellenálló növények. A fiatalabb fákat és cserjéket azonban érdemes télen frissen mulcsozott talajtakaróval védeni. Emellett a termesztők azt is javasolják, hogy a virágbimbókra összpontosítsunk, amelyek nem túlságosan ellenállóak a tavaszi fagyokkal szemben. Ebben az esetben a nem szőtt szövetek jó védelmet nyújtanak a hideg időjárás ellen, és a növény köré tekerhetők.

Magnólia metszése

Sok termesztőt elsősorban az érdekel, hogy a magnólia igényel-e metszést vagy metszést, és mikor kell azt elvégezni. Ne feledjük, hogy a metszés és a formázás csak fiatal csemetéken megengedett, és csak ültetés előtt. Ilyenkor célszerű ellenőrizni az ágak eloszlását, és a leendő koronából kifelé mutató rügy fölött visszavágni a nem kívánt ágakat.

A jól kifejlett cserjék vagy fák esetében minden metszést jól meg kell fontolni, mivel azt a termesztők semmiképpen sem javasolják. Az ágak gyakran leállítják a virágzást. Ha mégis metszeni szeretnénk, akkor azt a virágzás után tegyük, amikor a növénynek még nem volt ideje új rügyeket képezni. Ez általában úgy történik, hogy eltávolítjuk az elhalt, hótól letört vagy állatok által megharapott ágakat.

Hogyan szaporítsuk a magnóliákat?

Manapság a magnóliákat szinte kizárólag bálázott vagy konténeres formában árusítják, ami lehetővé teszi, hogy a vegetációs időszak szinte bármelyik időpontjában kiültessük őket. Egy már megtermett palánta megvásárlása a legegyszerűbb módja annak, hogy ezt a gyönyörű növényt kertjébe ültesse. A kompakt gyökérlabdás dugványok kora ősszel, amíg a talaj még meleg, sikeresen elültethetők. A magnólia beszerzésének azonban más módjai is vannak.

Magnólia termesztése magról

Bár a legtöbb kertész inkább a kifejlett palánták ültetését részesíti előnyben, amelyeket konténerben árulnak, és jól gyökeresednek, így a vegetációs időszak során végig ültethetők, néhányan más termesztési módszerrel próbálkoznak, mégpedig magról. A magnóliáknak ez az amatőr szaporítása azonban nem egyszerű, és nagy türelmet igényel.

A mi körülményeink között a magnóliák magról történő termesztése nem ajánlott. Az emberek ugyanis gyakran úgy gondolják, hogy elég a megtámadott magokat összegyűjteni és elültetni, de ezeknek a magoknak az azonnali vetése rendszertelenül vagy szinte egyáltalán nem indul be. Ha mégis meg akarja próbálni a magnólia magról történő termesztését, akkor érett magvakra van szükség, amelyek maguktól hullanak ki a tobozokból. Ezeket aztán két hónapig meleg, nedves helyen kell tárolni.

Ha ez az idő letelt, súrolja le a magokat meleg vízzel és éles homokkal, hogy eltávolítsa a húsos bevonatot. Az így nyert tiszta magvakat tavaszig, 4 °C körüli hőmérsékleten, nedves perlitbe és homokba helyezve, mikrotene-zacskóban (vagy szükség esetén a hűtőszekrényben) hagyjuk rétegződni. Ne feledjük, hogy a magok soha nem száradhatnak ki.

Az előkészített magokat ezután áprilisban vagy májusban vetjük el. Az ideális szubsztrátum a könnyebb, melegebb talaj egy üvegházban vagy hidegházban, de az ablakon kívül hagyott cserépbe is ültethetjük őket. A magok ezután több héten keresztül szabálytalanul csíráznak, és egy részük átkerülhet a következő évre.

Ha a magnólia kertben való termesztéséhez megfelelő körülményekkel rendelkezik, a csírázási arány elérheti a 40%-ot. A palántákat azonban gondosan védeni kell a tűző naptól, a körülöttük lévő talajt nedvesen (de nem vizesedve) kell tartani, és a növényt időről időre gondosan trágyázni kell. A magról nevelt magnóliát az első télen ne a szabadban teleltessük, hanem válasszunk hűvösebb helyet, ahol nem fenyegeti a fagyveszély.

Hibridizáció

A magnólia szaporításának viszonylag egyszerű módja a hagyományos hibridizáció. Ezt általában augusztusban vagy szeptemberben végezzük, amikor a kifejlett hajtást az előkészített talajba kell ívelni úgy, hogy a teteje felfelé (a talajból kifelé) mutasson. Jó ötlet a hajtást az ívnél levágva felcsavarni, és emellett jól rögzíteni is kell, hogy ne lazuljon el. A palántákat ezután két-három évig elkülönítjük.

Metszés

A magnóliákat általában speciálisan létrehozott anyanövényekről metszik, amelyeket üvegházban vagy üvegházban nevelnek, és amelyeket szintén túlszaporítanak. Ha saját maga szeretné kipróbálni, tartsa szem előtt, hogy mindig fiatal, jól táplált, jelentős növekedésen átesett növényekről kell dugványozni. A szaporítót ezután legjobb, ha üvegházban vagy üvegházban tartjuk.

Hogyan kell csinálni? Júliusban vagy augusztusban vágja le a félérett (lehetőleg felső) ágakat, amelyeken 2-3 levél van. Az alsó részt hosszában mindkét oldalon vágja le, és alkalmazzon 1 vagy 2% IBA-t (3-indolil-vajsav) tartalmazó porstimulátort is. A dugványokat ezután tőzeg és homok keverékével (3:1) teli cserépbe szúrjuk, fóliával szorosan lezárjuk és árnyékba helyezzük.