BIRS: Hogyan kell termeszteni és metszeni?

Szeretne olyan gyümölcsfát ültetni a kertjébe, amely nem túl gyakori a környékünkön? Ebben az esetben talán a birs érdekli, amelynek sárga, aromás gyümölcseit lekvárok és desszertek készítésére használják. Elmondjuk, hogyan boldogul a birs a mi körülményeink között, milyen élőhely ideális számára, és milyen gyakran kell metszeni a birset.

Mi az a birs?

A Cydonia oblonga név egy olyan fára vagy cserjére utal, amely körülbelül 6 méter magasra nő, és a Cydonia nemzetség egyetlen tagja. Elsősorban a gyümölcséért termesztik, amelyet a konyhában vagy a kozmetikai iparban használnak, de más gyümölcsök alanyaként vagy díszsövény alapjául is használják.

Ha birsalma termesztésébe szeretne belevágni, valószínűleg Önt is foglalkoztatja, hogy melyik fajtát válassza, hogy a lehető legtöbbet hozza ki ebből a gyümölcsfából a kertjében. Számos fajta áll rendelkezésre, amelyek nemcsak megjelenésükben és termőképességükben, hanem az aromás gyümölcsök méretében, alakjában és ízében is különböznek egymástól.

Melyek a birsfajták?

  • VRANJA birs,
  • CHAMPION birs,
  • LUDOVIC birs,
  • PORTUGÁL birs,
  • REAS MAMUT birs,
  • quince LESKOVAČKA,
  • ANGERIAN quince,
  • Quince KANSENKO.

A termesztett birsfajtákat illetően megkülönböztetünk almatermésű (Cydonia oblonga subsp. Maliformis) és körtetermésű (Cydonia oblonga subsp. Pyriformis) fajokat. Míg az alma típusú birsek általában nagyon aromásak és a húsuk keményebb és szárazabb, addig a körte típusúak kissé lágyabbak, de kevésbé kifejezett ízűek.

Élőhelyválasztás

A birsültetvények vagy birsültetvények telepítéséhez a legjobb hely kiválasztásakor ugyanazokat a tényezőket kell figyelembe venni, mint más gyümölcsfák telepítésekor. Mivel a birsfák termofilek, ezért a legjobban azokon a melegebb hőmérsékletű területeken érzik magukat, ahol őszibarack- vagy sárgabarackfákat is termesztenek. A telek déli oldalán (teljes napsütésben) fekvő hely az ideális.

A birs tápanyagigénye az alma- és körtefákéhoz hasonló, ha a megfelelő körülményekről van szó. Jól drénezett, humuszos, minden szükséges tápanyaggal jól ellátott, enyhén savanyú talajban érzi magát a legjobban. A magas kalciumtartalmú talajokat viszont nagyon rosszul tűri, ahol a levelek sárgulásától (klorózis) szenved az elfogadható vastartalom hiánya miatt.

Birs termesztése

Ha birsfák termesztésébe szeretne belevágni, örömmel fogja tudni, hogy nem túl igényesek. Általában ősszel ültetik őket úgy, hogy sok hely legyen körülöttük. Ha például birsültetvényt szeretne létrehozni, akkor az egyes növények közötti távolságnak körülbelül 4-5 méternek kell lennie.

A birsalmafák termeszthetők hagyományos bokorként, de egy alanyra oltva faként is megnőhetnek a kertben. A kétéves oltványok ideálisak az ültetéshez, amelyekből később 3-4 ágú koronájú bokrokat nevelünk. Az első néhány évben a birs nagyon gyorsan nő, de amint elkezd ízletes birsalmákat teremni, növekedése jelentősen lelassul.

Mivel ezek a fák sekélyen gyökereznek, ültetéskor érdemes támasztékot biztosítani. Ez biztosítja, hogy jól fejlődjenek, és ne fenyegesse őket a rossz időjárás. Ezenkívül a birsfák gyökerei érzékenyek a fagyra, ezért az őszi hónapokban érdemes földet halmozni rájuk, vagy egy nagyobb réteg komposzttal vagy gereblyézett falevéllel betakarni őket.

A birs nem túl igényes a nedvességre, és 550 milliméter körüli csapadékmennyiséggel teljesen elégedett. A hosszabb szárazsággal is megbirkózik, de a nyári hónapokban érdemes időnként megöntözni a növényt. Ha azonban nem akarjuk elveszíteni, soha ne öntözzük túl, mivel a birs gyökerei nem állhatnak sokáig vízben.

A birs trágyázása

A nagyobb birsültetvényekben évente trágyázzák a fákat trágyával, hogy a fák jól teremjenek anélkül, hogy túlzott növekedést okoznának. Egyes termelők kálium- és foszforsavtartalmú műtrágyákat is használnak. Ha saját kertjében szeretné trágyázni a birsfákat, csak alacsony nitrogéntartalmú műtrágyákat válasszon. Ellenkező esetben túlzott növekedés következik be, ami a termékenység rovására megy.

Quince vágás

Az ültetést követő első években a birsalmát úgy metszik, hogy kellően erős vázágakat növesszen. Később elegendő a koronát könnyíteni és kívánatos állapotban tartani. A hajtásokat általában nem vágjuk vissza, mivel a birs leginkább a hajtásvégeken virágzik és terem. Ha a terméshozam alacsonyabb, célszerű egy fiatalító metszéssel is próbálkozni (kb. 5 évente egyszer).

Hogyan szaporítható a birs?

A birs szaporításának többféle módja van, mégpedig oltással, dugványozással, hibridizációval vagy gyökeres oltással. Leggyakrabban az első módszert alkalmazzák, de néhányan próbálkoznak a birs magról történő termesztésével is, ami nagyobb kihívást jelent. A probléma az, hogy a növény ilyenkor nem veszi át a szülői birs tulajdonságait.

Ha minőségi termést szeretne termeszteni, ne feledje, hogy azt csak nemes fajtákból kaphatja. A közönséges (bár jó minőségű) palánták és a típusbirsek gyakran csak kis, kemény húsú birsalmákat teremnek, amelyeknek kevésbé fog örülni. Ezért a nemes fajtákat vegetatív úton szaporított birsre vagy birspalántákra oltják.

A birs azonban a vadkörte vagy a galagonya csemetéi ellen is sikeresen oltható. Ha ezt a növényt cserjeként szeretné termeszteni, akkor a legalsó hajtások hibridizálását is megpróbálhatja, hogy jobb gyökérzetű növényeket kapjon. A birsfa fás dugványozással történő szaporítása azonban szintén elterjedt a termesztők körében.

Betegségek és kártevők

A birs a mi vidékünkön általában nem szenved semmilyen betegségtől vagy kártevőtől, így akár egy kezdő is gondozhatja. Viszont fogékonyak az észak-amerikai rózsakárcinára, amely hervadó és haldokló virágokat, levélkárcinát, terméskárcinát, csúcs- és ágpusztulást okoz. Ha az ősz különösen csapadékos, egyes esetekben a gyümölcsökön moníliózis is megjelenhet.

A gyümölcs betakarítása

A birsfák viszonylag korán termőre fordulnak. Az első virágoknak az ültetést követő második évben, körülbelül május közepétől június elejéig kell megjelenniük a fán, ami azért kedvező, mert a tavaszi fagyok nem veszélyeztetik őket. A növény önbeporzó, és a harmadik-ötödik évben kezd termést hozni.

A gyümölcsök az előző évi termésen jelennek meg, ősszel érnek be, és októberben vagy november elején, de még az első fagyok megérkezése előtt betakarítják őket. Az igazán érett gyümölcsöket csípős illatukról lehet felismerni. Nem kell aggódni amiatt, hogy az őszi hónapokban túlságosan megpuhulnak, mert még éretten is megőrzik szilárd állagukat.

Eladó birs

Ha érdekli a birs, és szeretne vásárolni egyet, valószínűleg kíváncsi arra, hogy hol szerezhet be egyet, és mennyibe kerül. A kertészeti boltokban általában szabadgyökerű fák vagy konténerek kaphatók, amelyek ára a csemete méretétől függ. De természetesen az interneten is vásárolhat birsalmát, ahol az ár több tíz euró körül mozog.

Milyen birsfajták vannak?

A különböző birsfajták küllemükben, termőképességükben és mindenekelőtt a termett gyümölcsökben különböznek egymástól. A kertészek ezért megkülönböztetik az almatermésű birsfajtákat (Maliformis) és a körtetermésű birsfajtákat (Pyriformis). A hazánkban leggyakrabban termesztett fajták a Champion birs, a Vranja birs, a Mamut birs, a Ludovic birs, a Kansenko birs és a Leskova birs.

Milyen körülmények alkalmasak a birs termesztésére?

A birs termofil növény, ezért mindig védett helyre kell ültetni, a telek déli oldalára, ahol melegebb a hőmérséklet. A birs termesztéséhez ideális a jó vízelvezetésű, humuszos talaj, amely sok szükséges tápanyagot tartalmaz. A magas kalciumtartalmú talaj viszont nem megfelelő, mivel ez a birsfák leveleinek sárgulását okozza.

Hogyan kell birsalmát termeszteni?

Ezeket a fákat általában ősszel ültetik, és bőséges helyet kell biztosítani körülöttük. Bokorként, de alanyra oltva faként is nevelhetők. Az első években általában nagyon gyorsan nőnek, de amint termőre fordulnak, a növekedés lelassul. Mivel sekélyen gyökerezik, jó ötlet, ha ültetéskor elegendő támasztékot biztosítunk. Ezenkívül a gyökerek érzékenyek a fagyra, ezért tél előtt földet vagy komposztot kell hozzáadni.

Hogyan szaporíthatom és metszhetem a birset?

A birsfákat többféle módon lehet szaporítani, elsősorban oltással, hibridizálással, dugványozással vagy gyökérátültetéssel, de vannak, akik magról is megpróbálkoznak a birsfa termesztésével. Ami a birsfák alakítását illeti, az ültetést követő első néhány évben ápolási metszést végeznek, hogy erős vázágakat neveljenek, ezt követően már csak ritkító és fenntartó metszésre van szükség. Időnként egy fiatalító metszéssel is próbálkozhat.