Szeretne egy olyan cserjét, amely mindenkit elkápráztat, aki belép a kertjébe? Jó választás lehet a birsfák egyike, amelyek lombhullató lombhullató fák, amelyek tavasszal színes virágok özönével virágoznak. Elmondjuk, hogyan nőhet a birs a környékünkön, milyen fajok közül választhatsz, és hogyan szaporíthatod ezeket a növényeket.
A birs fajtái és fajtái
A birs (Chaenomeles) a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség, amely számos lombhullató lombhullató fát foglal magában. Bár első pillantásra kissé „ápolatlannak” tűnhetnek, szoliter növényként díszítő funkciójuk miatt termesztik őket, elsősorban káprázatos virágaik és fényes leveleik miatt. Azonban sövény részévé is válhatnak, és apró virágokat is hoznak, amelyek a konyhában is felhasználásra találtak.
Botanikai szempontból jelenleg négy vagy öt különböző birsfajt különböztetünk meg, köztük a japán birs, a palackbirs, a tibeti birs, a Chaenomeles cathayensis és a Chaenomeles sinensis. Ezenkívül létezik az első két faj hibridje is, a szép birs (Chaenomeles x superba).
Japán birs
Valószínűleg a legismertebb faj a japánbirs, amely latin nevén Chaenomeles japonica (vagy Cydonia maulei) néven is ismert. Ez a cserje körülbelül egy méter magasra nő, de nagyon elterjedt. Nemezes ágai idővel megfakulnak, de viszonylag durva maradnak. Levelei széles tojásdadok, tompák és a szélükön durván fűrészesek.
A japán birs virágai narancsvörös színűek és kisebbek, mint a palackbirsé. Kettő-négy fürtben jelennek meg az ágakon, és csak a levelek kihajtása után. A birs termése gömb alakú, 4-5 centiméter széles, sárgászöld színű. Népszerű fajtái a következők:
- Japán birs ‘Orange Beauty’,
- japán birs „Sargentii”,
- japán birs ‘Dwarf Poppy Red’,
- japán birs „Tricolor”,
- japán birs ‘Cido’.
Palackbirs
A Csehországban széles körben termesztett, népszerű fajok egyike a palackbirs vagy Chaenomeles speciosa. Azonban Chaenomeles lagenaria néven is ismert, és gyakran díszbirsnek is nevezik. Ez a cserje, amely eredetileg Japánból származik (a japán birshez hasonlóan), több mint két méter magasra nő, szétterül, és kopasz ágai általában felfelé állnak.
A birs levelei hosszúkásak, hegyesek és finoman fogazott szélűek. Hosszuk általában 3 és 6 centiméter között van. A virágok fürtökben állnak, de külön-külön is nőhetnek. A fajtától függően lehetnek pirosak, rózsaszínűek vagy kivételesen fehérek is. A termések sárgászöldtől a vörösesig változó színű gömb alakú gömböcskék. A népszerű fajták közé tartoznak a következők:
- Apple Blossom”,
- „Atrosanguinea”,
- Brilliant”,
- ‘Contorta’ palackbirs,
- ‘Eximia’ palackbirs
- ‘Falconnet Charlet’,
- Tűztánc-birs,
- ‘Kinshiden’ palackbirs,
- Marmorata palackbirs,
- ‘Nivalis’ palackbirs,
- ‘Rubra’ palackbirs,
- ‘Snow’ birs,
- ‘Yukigoten’ birs.
Quince „Yucky
Kertjeinkben néha megtalálható a ‘Chaenomeles x superba’ is, amely a ‘palackbirs’ és a ‘japán birs’ keresztezése. Emiatt mindkét faj jellemzőivel rendelkezik. Akár 1,5 méteresre is megnő, és szoliterként használják, de alkalmas nagyobb kompozíciókba vagy több azonos fajtájú egyedet tartalmazó csoportba is.
A napos fekvést és a vízáteresztő, nedves talajt kedvelő birs levelei egész levelek. Áprilistól júniusig virágzik, színei a pirostól a narancssárgán és a rózsaszíntől a fehérig terjednek. Ha ezt a cserjét szeretné kertjébe beszerezni, a következő fajták közül választhat:
- ‘Crimson and Gold’,
- ‘Etna’ birs,
- ‘Fascination’ birs,
- Quince Glorious ‘Hollandia’,
- Quince magnificent „Jet Trail”,
- Quince magnificent „Mango Storm”,
- Quince magnificent „Nicoline”,
- Quince magnificent „Salmon Horizon”,
- Scarlet Storm birs,
- Texas Scarlet Quince.
Kínai birs
Ez az elnevezés egy 6 méter magasra növő, tüskék nélküli, lombhullató fára, vagy alternatívaként egy 4 méteresre növő cserjére utal. Ahogy a neve is mutatja, Kínából származik, de ma már Európában és az USA-ban is ritkán termesztik, elsősorban díszfaként (melegebb régiókban a gyümölcséért is).
Korábban a kínai birset a Chaenomeles nemzetség öt faja közé sorolták, amelyből később a Pseudocydonia monotipikus nemzetségbe sorolták át. A többi fajtól például a nyárfa-szerű levélnyélben különbözik, de a virágai is, amelyek egyenként felállóak, és szintén kör alakban elrendezett szálakkal rendelkeznek.
Milyen helyekre való a birs?
Lombhullató és szúrós birs szinte minden kertbe kapható. A gondosan ápolt cserjékkel ellentétben ez a növény meglehetősen ápolatlan megjelenésű, ami növeli az érdekességét. Tavasszal több száz színes virág áradata borítja, amely minden arra járó számára feltűnő lesz. Hová ültessük tehát a birsalmát?
- Sövénynek tökéletes.
- Jó választás vegyes cserjés szegélyekbe.
- Magasabb tűlevelűek és fák elé is ültethető.
- Kiváló kiegészítője a természetes stílusú kerteknek.
- Vidéki és házikó jellegű kertekbe is alkalmas.
- Városi parkokban díszfaként termesztik.
Kíváncsi, milyen növényeket ültethet a birsfa mellé? Ez a fa jól illeszkedik az aranyvesszőhöz (Forsythia), amelyet aranyesőnek is neveznek. Mindkét növény kora tavasszal virágzik, és ha egymás mellé ülteti őket, március végén és április elején gyönyörű látványban lesz része. Az aranyvessző sárga virágai tökéletesen kiegészítik a birs virágait, amelyek általában lazacszínűek.
Birs termesztése
A birsfákat a kertben többféleképpen lehet termeszteni, akár szoliterként, akár laza sövényként. Fajtától függően körülbelül 1-2 méter magasra nőnek, nagyon alkalmazkodóképesek és nem túl igényesek. Míg egyes birsfák önbeporzóak, mások idegenhonosak lehetnek, ezért érdemes különböző fajtákat együtt ültetni.
Ami a termesztési feltételeket illeti, a birsfák nem túl igényesek. Jól érzik magukat az alföldi és középmagas területeken, és nem igényelnek annyi hőt, mint a birs. Szinte bármilyen talajban megnőnek, de a termékeny, jó vízelvezetésű talajt kedvelik. Ideális esetben egyenletes nedvességet kell biztosítani számukra. Ha már meggyökeresedtek, nem kell öntözni őket.
A birsfák jól érzik magukat a napon vagy részleges árnyékban. Természetesen árnyékba is ültethetjük őket, de ebben az esetben el kell fogadnunk, hogy nem fognak annyi virágot hozni, mintha világos helyre tennénk őket. Jó hír azonban, hogy a birsfák jól bírják a nyári szárazságot és az alacsony hőmérsékletet. Szívósak (akár -29 °C-ig is elviselik a hőmérsékletet), de a fiatal bokrokat érdemes télire cserjével takarni.
A birs szaporítása
A birsfák nagyon könnyen szaporíthatók, akár oldalirányú, föld alatti hajtásokkal (természetes szaporítás), akár fás dugványozással. A kétéves gallyakat ezután mesterségesen a földhöz hajlíthatjuk, dróttal rögzíthetjük és földdel takarhatjuk. Ősszel a meggyökeresedett ágakat újra lehet ültetni, de a meglévő sövény is könnyen bővíthető így. A tapasztaltabb termesztők néha generatív szaporítással (magvetéssel) próbálkoznak a birs szaporításával.
A birs metszése
Ezek a fák általában nem igényelnek metszést, de érdemes az öreg vagy sérült ágakat növekedésük során folyamatosan eltávolítani. A terjedő bokrot nem kell formázni, mivel „ápolatlansága” jól áll neki. A metszést és a fiatalító metszést azonban az idősebb cserjéknél is el kell végezni. Az erős metszést azonban kerülni kell, és a növényt csak szükség szerint, tavasszal, a virágzás után szabad megmetszeni.
Milyen típusú és fajtájú birsalmák léteznek?
Jelenleg a botanikusok négy vagy öt birsfajt különböztetnek meg. Az első a japán birs, amelynek olyan fajtái vannak, mint a 'Orange Beauty', a 'Dwarf Poppy Red', a 'Tricolor' vagy a 'Cido'. A palackbirs is ismert. Az emberek a következő fajtákat keresik: 'Apple Blossom', 'Brilliant', 'Snow', 'Contorta', 'Fire Dance' és 'Rubra'. Létezik egy hibrid is, amelyet pompás birsnek neveznek, valamint a Chaenomeles cathayensis, Chaenomeles sinensis és Chaenomeles thibetica változatok.
Hogyan kell birset termeszteni?
A birsfák termesztése nem túl nehéz, mivel alkalmazkodó cserjék, amelyek nem túl igényesek. Jól érzik magukat az alföldi vagy középmagas területeken, szinte bármilyen talajban megnőnek, és főként teljes napfényre vagy részleges árnyékba ültethetők. Szívósak is, és akár -29 °C-os hőmérsékletet is elviselnek. A fiatal bokrokat azonban érdemes a téli hónapokban egy bozótbokorral védeni.
Hogyan szaporodik a birs?
A birsfákat többféleképpen lehet szaporítani. A legnépszerűbbek az oldalhajtások, a föld alatti hajtások (természetes dugványok) és a fás dugványok. Egyes termesztők generatív szaporítással (magvetéssel) is próbálkoznak. Ugyanakkor a kétéves ágakat mesterségesen a földhöz hajlíthatjuk, dróttal rögzíthetjük és földdel boríthatjuk, hogy új gyökeres hajtásokat képezzenek.
Mikor kell megmetszeni a birsfát?
A birsfák a legtöbbször nem igényelnek metszést, az erős metszés pedig meglehetősen káros lehet rájuk nézve. Időnként érdemes eltávolítani az öreg vagy sérült ágakat, de nem kell túlformázni a bokrot, hiszen szálkás megjelenése jól áll neki. Csak az idősebb birsfákat kell megmetszeni a könnyítés és a fiatalítás érdekében, és akkor is általában csak tavasszal, a virágzás után.