CSALÁN: milyen felhasználási módjai és gyógyhatásai vannak a csalánnak?

Míg sokan a csalánt idegesítő gyomnövénynek tartják, amitől a lehető leggyorsabban meg kell szabadulni, mielőtt elborítja az egész kertet, mások nem tudnak betelni az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásaival. Elmondjuk, mikor és hol érdemes szedni a csalánt, miért éget a csalán, mik a csalán gyógyhatásai, és mire is használják valójában ezt a széles körben elterjedt növényt.

Csalán

Az Urtica (csalán) a csalánfélék családjába (Urticaceae) tartozó növénynemzetség, amely elsősorban mélyzöld, fűrészfogas szélű, szúrós szőrű leveleiről ismert. Ezek a bőrrel érintkezve kellemetlen viszketést vagy égő érzést okoznak, ezért az emberek nem szívesen termesztik a csalánt, és nem szívesen látják a kertjükben. Valójában azonban értékes gyógynövény.

A nálunk is megtalálható csalánfélék közül a legismertebb a szúrós csalán (Urtica dioica). Itt az emberek gyakran gyűjtik gyógyhatásai miatt, és különféle főzeteket, teákat, kenőcsöket és tinktúrákat készítenek belőle. Ezen kívül ritkábban nőnek itt más fajok is, mint például a csalán vagy a szúrós csalán, és ritkán az őshonos mediterrán csalán vadon élő fajaival is találkozhatunk.

Miért éget a csalán?

Ha azt mondjuk, csalán, a legtöbb embernek a szúrós szőrszálai jutnak eszébe, amelyek szinte mindenkit megégetnek életében legalább egyszer. Ezek a szőrszálak a növény teljes hosszában, a száron és az egyes leveleken találhatók. Kemények, de törékenyek, mint az üveg, így érintéskor eltörnek, és egy tűhöz hasonló éles peremet képeznek, amely finoman vágja a bőrfelületet.

De miért éget a bőrrel való érintkezés olyan kellemetlenül? A szúrós szőrszálak úgynevezett csalánmérget tartalmaznak, amely egy füstmentes, nem illékony, gyantaszerű anyag, amely több hatóanyag keveréke. A hisztamin irritálja a bőrt, az acetilkolin égő érzést okoz, a többi összetevő közé tartozik a szerotonin. Ezért érintésre apró hólyagok és duzzadt területek jelennek meg, amelyek kellemetlenül viszketnek.

A csalán védekezésként fejlesztette ki a csípőszőröket, amelyek megbízhatóan elriasztják az állatokat. Jó hír azonban, hogy égetés vagy szárítás után a viszkető hatás teljesen megszűnik, így a növény fogyasztható, és gyógyhatása teljes mértékben kihasználható. Ha azonban már megégett a csalán, a viszketést az orbáncfű levével lehet megszüntetni.

Mikor szedjük a csalánt?

Ha csalánt szeretne szüretelni, tudni szeretné, hogy valójában mit szüretelünk, és hogyan használhatja fel a legjobban a részeket. A csalánszár jó teakészítésre, és ideális, ha csak friss növényt szedünk, mivel a fiatal csalán tartalmazza a legtöbb gyógyhatású anyagot. Azonban a gyökerek is felhasználhatók, és a magok is nyerhetők a nőstény növényekből. És hogy mikor gyűjtsük a különböző részeket?

• Csalángyökér – ősszel és kora tavasszal (március, október-november),
• a csalán szárát és leveleit (csalánlevél) – kora tavasztól kora őszig,
• csalánmagok – amint kialakulnak a növényen (augusztus körül).

Ha csalánmagot szeretne használni, akkor a növényeket az első tavaszi hónapoktól körülbelül szeptemberig gyűjtheti. A legjobb azonban a fiatal csalánt használni, amely magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú, és legkésőbb május második felében szüretelhető. A legtöbben az egész növényt dolgozzák fel, amelyet alacsonyan a földig levágnak, majd megszárítják. Lehetőség van azonban arra is, hogy csak a leveleket használják fel, amelyeket általában a szárítás után eltávolítanak.

Ha arról van szó, hogy hol nő a csalán, csak körül kell nézni. Velünk az egyik legelterjedtebb vadon termő gyógynövény. Megtalálható például virágos réteken, réteken, árokban, ösvények mentén, vízparton, ártereken és nedves, száraz erdőkben, vagy házak körüli kertekben.

Mindig tiszta, természet által körülvett helyeket válasszunk, távol a forgalmas utaktól, ipari területektől és mezőgazdasági területektől. Másfelől figyeljünk oda azokra a területekre, ahol a csalánfélék virágoznak. Ha valahol rendkívül gyorsan nő a csalán, az annak a jele, hogy a területet valószínűleg tömegesen érinti a mezőgazdaságból származó nitrát.

A csalán felhasználása és hatásai

Mire jó a csalán? Bár sokan azt gondolják, hogy a csalán olyan gyomnövény, amelyet azonnal ki kell tépni, valójában ezt a növényt sok kertész nagyra értékeli. Véleményük szerint a csalán olyan gyógynövény, amelynek rengeteg felhasználási módja van, és egyetlen háztartásból sem hiányozhat. A konyhában is hasznos, hiszen különböző ételek alapanyaga, és a kozmetikai iparban is használják.

Csalán: tartalmazott anyagok

A csalán szára és levelei viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak zöld színezéket (klorofill). Ezenkívül a csalán vitaminokat (pl. B2-vitamint és C-vitamint, különösen a fiatal levelekben), valamint kb. 15 %-ban ásványi anyagokat (magnézium, kalcium, vas, kálium és foszfor) tartalmaz. A növények tartalmaznak még:

• karotinoidokat,
• flavonoidok,
• szerves savak,
• aminosavak,
• hisztamin,
• acetilkolin,
• szerotonin,
• szénhidrátok (galaktóz, glükóz…),
• glukoninok (csökkentik a vércukorszintet),
• tanninok (segítenek megállítani a vérzést),
• fitoncidok.

A csalán ráadásul oxálsavat, ecetsavat és pantoténsavat is tartalmaz. Ezen kívül kovasav is van benne, ami nagymértékben jótékony hatással van a körmökre és a hajra, így a csalán népszerű összetevője a különböző kozmetikai termékeknek, különösen a hajápoló termékeknek.

A csalán és hatásai

Nagy mennyiségű ásványi anyagának, vitaminjának és egyéb hatóanyagainak köszönhetően a csalán nagyon pozitívan hat az emberi egészségre. A csalán gyógyászati felhasználása igen sokrétű. Összetételének köszönhetően ezek a növények például elősegítik az anyagcserét, reumaellenes hatásúak, gyulladáscsökkentő hatásúak, gyorsítják a sebgyógyulást és megelőzik a vérszegénységet.

A csalánt különböző betegségek, például gyomorgörcsök és fekélyek, reuma, ízületi gyulladás, köszvény, fogínyvérzés és körömgomba ellen is használják. Ezenkívül támogatja a máj, a vese, a hasnyálmirigy és az epehólyag működését, és segít megelőzni a vizelet-, vese- vagy epekövek kialakulását, valamint más betegségeket. Összességében javítják a test különböző szerveinek vérkeringését.

Az emberek körében a csalán arról is ismert, hogy segít a szervezet méregtelenítésében, és cukorbetegek számára is alkalmas (a cukorbetegség enyhébb formáira, amikor még nem szükséges inzulint injekciózni). E növények másik előnye a vírusellenes hatásuk, különösen az influenzavírusok ellen. Ezenkívül a hörgőasztma és a légutak torlódása esetén is segítenek.

Ráadásul a csalánnak vízhajtó hatása is van, támogatja a petefészek működését (például fogamzási kísérlet esetén), és bizonyítottan enyhíti a premenstruációs szindrómát és növeli a termékenységet. Segít továbbá a prosztata- és menstruációs problémákon, elősegíti az anyatej termelődését, és gyógyszerként szolgál bizonyos egészségügyi szövődmények leküzdésére, mint például:

• aranyér,
• magas vérnyomás,
• pajzsmirigy alulműködés,
• fejfájás,
• hátfájás,
• duzzanat,
• sipolyok,
• csontritkulás,
• ideggyulladás,
• izommerevség,
• zúzódások és sérülések,
• lábvérveszteség,
• húgyúti fertőzések.

A fenti hatásokon kívül a csalán ekcéma esetén is alkalmazható, és javítja a bőr rugalmasságát. Támogatja a szívműködést, enyhíti a fáradtságot és általában erősíti a szervezet védekezőképességét. Mindemellett a csalán hajra gyakorolt pozitív hatásai is jól ismertek. Ez a növény, ha rendszeresen használjuk (a főzetet a fejbőrbe dörzsölve), javítja minőségüket és eltávolítja a korpát.

A csalán felhasználása

A csalán sokféleképpen használható. Ez aztán csak attól függ, hogy mire kell használni ezt a gyógynövényt. Különböző egészségügyi problémák megelőzésére szolgál, de bizonyos betegségek kezelésének részeként is alkalmas. Az emberek manapság a csalán legnépszerűbb felhasználási módjai közé tartoznak:

• friss csalánlevelek,
• friss csalánlé,
• csalántea,
• csalán tinktúra,
• csalánkenőcs,
• csalánlevélből készült főzet vagy főzet,
• csalángyökér főzete,
• csalánfürdő,
• csalánkrém,
• csalános arcmaszk.

Ezt a növényt azonban a hajkozmetikumok előállításában is nagyra értékelik. A csalánból készült samponok, tinktúrák vagy főzetek rendszeres használatával javítja a haj minőségét, erősebbé és fényesebbé teszi azt. Emellett szabályozza a hajhullást, és alkalmas korpásodás elleni kezelésre is. Sokan értékelik a friss csalán hatását a bőrápolásban, mivel segít az egészséges megjelenésben.

A csalán azonban a konyhában is felhasználható. Leggyakrabban spenótként készítik el, de levesek, omlettek és sós piték ízletes hozzávalójaként is szolgál. Míg egyesek pesto készítéséhez szedik le, mások a szárított leveleket fűszerként használják. Emellett a levelek tojás-, hús- vagy hüvelyesek keverékéhez is adhatók.

Azok, akiknek otthon nagyobb gazdaságuk van, a csalánt is élvezhetik. Ez egy nagyszerű növény, amelyet állatok etetésére használnak. A szárított csalán leginkább a csirkék számára alkalmas, és vannak, akik a csirkék számára is találnak csalánt. De a libák, kacsák és a felnőtt libák és kacsák kedvenc eledele is.

A csalán mellékhatásai

Bár a csalán gyógynövényként ismert, bizonyos esetekben a csalánnak mellékhatásai lehetnek. Mind a növény friss levelei, mind a frissen préselt csalánlé enyhén mérgezőnek számít. Viszonylag magas oxálsavtartalma miatt a csalán egyes esetekben hasmenést okoz, a csalángyökér fogyasztásakor pedig néha enyhe gyomor- és bélpanaszok alakulhatnak ki.

A csalánkészítményeket krónikus vesebetegségben szenvedők semmiképpen ne használják, mivel jelentős vízhajtó hatásuk lehet. Szintén nem ajánlott vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szedőknek, illetve szájon át szedhető antidiabetikumokat vagy inzulint szedő cukorbetegeknek, mivel a csalán túlzott vércukorszint-csökkenést okozhat. Egyes betegeknél a csalán allergiás reakciót okoz.

Ha arról van szó, hogy a csalán alkalmas-e terhesség vagy szoptatás alatt, mindenképpen jobb, ha inkább orvosával konzultál. A csalántea terhesség alatt azonban jótékony hatással van az egészségre, ha a várandós anya az ajánlott mennyiségben fogyasztja. Segíthet a vérszegénység és a duzzanat ellen, miközben az anyatej termelődését is elősegíti.