FANYARKAT / INDIAI FENYŐ – micsoda bokor!

A fanyarkat az egyik olyan növény, amelyet egyre gyakrabban látunk kertjeinkben. Nem csoda, hiszen gyakorlatilag bárhol megterem, és nemcsak a konyhában sokféleképpen felhasználható. Ez egy szívós cserje vagy fa, amely bőségesen virágzik, csodálatos illatú, ősszel pedig levelei kellemes narancs és vörös árnyalatúvá válnak. A kevés törődést ehető gyümölcsökkel hálálja meg, amelyekből lekvárt vagy finom házi szörpöt készíthetünk.

NÖVÉNY FANYARKAT

Az Amelanchier (latinul: Amelanchier) növénynemzetség több mint 20 különböző cserjefajt és közepes méretű lombhullató fát foglal magában. A mi vidékünkön leggyakrabban ezt a nevet használják a díszcserje megnevezésére, amely kiváló fagyállósággal és sokféle konyhai felhasználási lehetőséggel rendelkezik. A légyfára jellemző a szürke vagy sötétbarna kéreggel borított, felálló törzs.

A vargányafa termése sötétlila színű, viaszos bevonatú, kellemes ízű, amely enyhén savanykás lehet. Az áfonyára emlékeztető gyümölcs alakja és színe miatt a növény számos becenevet kapott. Ismerhetjük indián áfonya, alaszkai áfonya vagy mazsolafa néven. Amerikában a serviceberry, sarvisberry, juneberry vagy saskatoon elnevezésekkel találkozhatunk.

A fanyarkata hosszú életű, könnyen termeszthető és kivételesen fagytűrő növény. Egyes fajták akár 80 évig is élhetnek, ha jól kezelik őket, és akár -43 °C-os hőmérsékletet is elviselnek. A terméshozamot tekintve egy kifejlett légyölőfű a második vagy harmadik évben kezd termést hozni. Mivel a gyümölcs a virágzás után nagyon gyorsan fejlődik, ez az egyik leggyorsabban érő gyümölcsfajunk.

A FANYARKAT FELHASZNÁLÁSA ÉS HATÁSAI

A fanyarkat jótékony hatását a kanadai prérik indiánjai és őslakosai fedezték fel, akik a gyümölcsöt a pemikan nevű hagyományos bölényhúsételbe keverték. Azóta a légyölőfű termése számos pozitív tulajdonsága miatt kiváló eszköz a népi gyógyászatban.

AZ EGÉSZSÉGRE JÓTÉKONYAN HATÓ NÖVÉNY

A vargánya növény támogatja a szervezet általános immunitását, megelőzi a gyomorbetegségeket, és még a bél- és gyomorproblémákat is enyhítheti. Ha ilyen egészségügyi komplikációkkal küzd, csak készítsen teát szárított vargányalevelekből, és rövid időn belül megkönnyebbülést hozhat.

A vargánya a pektin, a tannin és az egészségre ható ásványi anyagok mellett C- és B2-vitamint, valamint antocianin nevű színezéket is tartalmaz, amelyeknek az emberek a rákos daganatok elleni küzdelemben kifejtett pozitív hatását tulajdonítják. A rákbetegeknek ezért néha étrend-kiegészítőként adják a vargánya termését.

Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően az indiai áfonya a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke megelőzésére is kiválóan alkalmas. Segítenek továbbá a vérnyomás szabályozásában és az öregedési folyamatok lassításában. A varangyvirág virágainak főzete állítólag erősíti a szívet és a tüdőt, a gyümölcsből készült főzetet megfázás esetén használják, a levelek és a kéreg főzete pedig emésztési betegségek esetén adható. A légyölőfűnek állítólag nincsenek mellékhatásai.

NÉPSZERŰ DÍSZCSERJE

Bár a varangyvirágnak számos gyógyhatása van, az emberek díszcserjeként is termesztik a kertjeikben. Népszerűségét elsősorban apró fehér virágainak bősége miatt érdemelte ki, amelyekből hamarosan ízletes sötétlila termések fejlődnek, de azért is, mert levelei ősszel gyönyörű sárga, narancssárga és piros árnyalatúvá válnak.

A VARANGYVIRÁG FAJOK

Mint már említettük, a vargányafű név egy nemzetségre utal, amely mintegy 20 különböző díszcserje- és lombhullató fafajt foglal magában. Ezek a rózsafélék családjába tartoznak, és eredetileg az északi félteke meleg vidékeiről származnak. A legtöbb faj Észak-Amerikában, különösen az USA-ban és Kanadában található, de néhány vargányafű Európában és Ázsiában is őshonos. A legtöbb faj, amely ma a környékünkön megtalálható, szívós.

ÉGERLEVELŰ VARANGYOSBOGÁNCS

Az égerlevélfű vagy Amelanchier alnifolia Észak-Amerika nedves erdeiben őshonos lombhullató, felálló cserje. Akár 4 méter magasra is megnő, és az egyik legnehezebb és legnépszerűbb légyölőfajtának számít. Annak köszönhetően, hogy a -40 °C-os fagyokat is elviseli, Kanadában és Alaszkában is sikeresen termesztik.

Viszonylag kora tavasszal (áprilisban vagy májusban) virágzik, és június közepétől augusztus végéig érik. Édes malviák, amelyek színe a sötétlilától a kékesfekete színig terjed, és körülbelül 1,5 cm átmérőjűre nőnek. Nyersen fogyasztható, de házi gyümölcslé, lekvár, likőr és bor készítésére is használják.

Csehországban az égerlábú vargánya egyike annak a négy nem őshonos fajnak, amelyet az emberek a kertjeikben termesztenek, de parkokban díszcserjeként is ültetik. Kertészeti üzleteinkben különböző fajták kaphatók, például a Martin, a Honeywood, a Nortline, a Smoky és a Thiessen.

OVÁLIS FANYARKAT

Az ovális vargánya vagy Amelanchier ovalis egy lombhullató cserje, amely főként Közép- és Dél-Európában található. Valójában ez az egyetlen faj, amely onnan származik. A Kárpátokban vagy Közép-Szlovákiában szabadon terem, de a mi területünkön nem őshonos. Gyenge, hosszú ágairól, ovális, fűrészfogas leveleiről és hófehér virágairól ismerhetjük fel, amelyek áprilisban vagy májusban kezdenek virágozni.

Ami a kedvelt élőhelyet illeti, az ovális vargánya világos, napos, általában déli fekvésű helyeken nő. Jól érzi magát a meredek lejtőkön, ahol a sziklás vagy kavicsos talajok dominálnak, de világos tölgyesekben vagy fenyőkben, tűlevelű erdőkben és sziklás bozótosokban is.

FANYARKA LÉGYKAPÓ

A fa légycsapó orchidea vagy Amelanchier arborea középmagas fa, ovális koronával és sűrű elágazásokkal. Észak-Amerika nedves erdeiben és sűrűiben őshonos, ahol Ontariótól és Québectől Texasig termesztik. Jellemzőek az ovális levelek, a sima szürke kéreg és a tiszta fehér színű, csillag alakú virágok. Hazánkban parkokban és kertekben díszfaként termesztik.

KANADAI FANYARKAT

A kanadai vargánya vagy Amelanchier canadensis egy lombhullató lombhullató fa, amely az előző fajhoz hasonlóan Észak-Amerikában őshonos. A nedvesebb, alacsonyabb fekvésű helyeket kedveli, és akár 6 méter magasra is megnőhet. Áprilisban az egész fát fehér virágok borítják, amelyek a nyár folyamán lilásvörös vagy sötétlila, ribizli nagyságú termésekké alakulnak.

SIMA VARGÁNYA

A sima légyölőfű vagy Amelanchier laevis egy lombhullató fa, amely őshonos élőhelyén akár 10 méter magasra is megnőhet. A mi körülményeink között azonban általában 5 méter körüli magasságot ér el, és a termesztők metszéssel gyakran jóval kisebbre tartják. Az alaszkai áfonya néven ismert fa olajzöld színű levelekkel, apró fehér virágokkal és sötétlila gyümölcsökkel büszkélkedhet, amelyeket az embereken kívül a madarak is szívesen fogyasztanak. Szeptemberben a levelek sárga és narancssárga árnyalatúvá válnak, majd fokozatosan mélyvörösre színeződnek.

A TÖRÖKFÁK

Az Amelanchier spicata egy kisméretű vagy közepes méretű lombhullató cserje, amelyet alacsony dzsungelbogyónak, sűrű árnyékbokornak vagy törpe áfonyának is neveznek. Bár ez a faj főként az USA-ban és Kanadában terem, nálunk nem túl gyakori. Sövényként azonban nagyszerű, mivel gyönyörűen virágzik és jól formálható.

A NAGYVIRÁGÚ VARANGYVIRÁG

A nagyvirágú vargánya vagy Amelanchier grandiflora egy Észak-Amerikában őshonos lombhullató cserje, amely kifejlett korában 2-3 méter magasra nő. Különösen népszerű a Prince William fajta, amelyet az USA-beli Madisonban nemesítettek. Kisebb kertekbe is alkalmas, és bőséges fehér virágai, elliptikus levelei és nagyszámú kék-lila termése jellemzi.

LAMARCKI LÉGYÖLŐ GALÓCA

A Lamarck-féle légyölőgomba, vagy Amelanchier lamarckii, egy lombhullató lombhullató cserje vagy kisebb fa, amely a vízáteresztő, nedves, alacsony kalciumtartalmú talajt kedveli. Több vargányafaj hibridje, amelyet Európában a 17. században kezdtek el termeszteni. Napjainkban díszcserjeként nagyon népszerű, 1-1,5 cm átmérőjű édes lila bogyókat termel. Különösen népszerű a Lamarck’s Ballerina vagy Ballerina néven ismert fajta.

MÁS ISMERT VARGÁNYAFAJOK:

  • Amelanchier asiatica
  • Bertram-féle légykapó (Amelanchier bartramiana)
  • Amelanchier cusickii (Amelanchier cusickii)
  • Amelanchier florida (Amelanchier florida)
  • Tojáslevelű varangyvirág (Amelanchier rotundifolia)
  • Véres varangyvirág (Amelanchier sanguinea)
  • Utah-i légyölőfű (Amelanchier utahensis)

Mi az a varangyos széklet?

Ez egy növénynemzetség, amely több mint 20 különböző cserjefajt és közepes méretű lombhullató fát foglal magában. A díszcserje, a légycsapó a fagyálló virágairól és terméseiről ismert, amelyeket a konyhában sokféleképpen használnak fel. A légykapófát szürke vagy sötétbarna kéreggel borított, függőleges törzséről ismerhetjük fel. A gyümölcsök sötétlila színűek, viaszos bevonattal és kellemesen savanykás ízzel rendelkeznek. Alakjuk az áfonyára emlékeztet, ezért indián áfonyának vagy alaszkai áfonyának is nevezik.

Hogyan hat a légyölőfű az emberi egészségre?

A varangyvirágnak számos pozitív hatása van az emberi egészségre. Elősegíti a szervezet általános immunitását, megelőzésként működik a gyomorbetegségek ellen, és enyhítheti a bél- és gyomorpanaszokat. Magas antioxidáns- és vitamintartalmának köszönhetően az indiai áfonya a szív- és érrendszeri betegségek vagy a stroke ellen is remek védelmet nyújt, miközben lassítja az öregedési folyamatokat.

Milyen felhasználási módjai vannak a vargányának?

Jótékony hatásainak köszönhetően a vargánya szívesen látott segítője lett a népi gyógyászatban. Az emberek azonban díszcserjeként is ültetik kertjeikbe, amely elsősorban bőséges fehér virágai miatt népszerű, amelyekből később sötétlila termések fejlődnek, vagy talán a levelek színes őszi színe miatt, amelyek a sárga, a narancs és a vörös különböző árnyalataiban játszanak. Gyümölcseiből ízletes szörp is készülhet, de bort vagy lekvárt is készítenek belőle.

Milyen vargányafélék vannak?

Ez a nemzetség mintegy 20 különböző fásszárú növényfajt foglal magában, amelyek a rózsafélék családjába tartoznak. A legtöbbjük Észak-Amerikában található, de néhányuk Európában vagy Ázsiában is őshonos. A leggyakrabban termesztett fajok közé tartozik az égerlevelű vargánya, az ovális vargánya, a fás vargánya, a kanadai vargánya, a sima vargánya, a cobolygó vargánya, a nagyvirágú vargánya és a Lamarck-féle vargánya.