A GARLIC egy csodálatos fűszer: Milyen felhasználási módjai és gyógyhatásai vannak?

Bár ez a növény sokak számára nagyon hétköznapinak tűnik, valójában a fokhagyma a szuperélelmiszerek közé sorolható. Számos egészségügyi előnyt tartalmaz, nagyszerű antioxidánsforrás, és ősidők óta használják különböző betegségek kezelésére. Emellett a fokhagyma a konyhában is hasznát vette, ahol rengetegféle ízletes étel elkészítéséhez használják.

Mi az a fokhagyma?

A fokhagyma (Allium) az egyszikűek nemzetségébe, az Amaryllidaceae családba sorolt egyszikű növények családja. Régebben az Alliaceae nevű családhoz tartozott, amelyet később a kriptikus növények rendszertani rendszerében (APG III) az Amaryllidae családba soroltak.

Rendszerint évelő (néha kétéves) szárazföldi gyógynövények, amelyeket különböző tulajdonságokkal rendelkező hagymák jellemeznek. Míg egyesek egyszerűek, mások összetettek, és egyes részeik vegetatív szaporodásra képesek. Ezek egylaki növények, kétlaki virágokkal, amelyek levelei sok esetben a tövükön csoportosulnak. Alakjuk és méretük változhat.

A fokhagyma nemzetségbe tartozó növények jellegzetes aromájukról ismertek. A virágok kétneműek, és virágzatban fordulnak elő, amelyet pálcikának neveznek, és a csúcsos csoportba tartoznak. Néha a vegetatív szaporodáshoz használt fellevelek és kehelyek is jelen vannak a helyükön. A termés száraz, bimbós kapszula.

Fokhagymafajták

Bár a botanikusok véleménye és adatai gyakran kiadványról kiadványra változnak, jelenleg mintegy 660 különböző fokhagymafajt ismerünk (egyes helyeken 550, máshol akár 700 faj), amelyek Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, kisebb mértékben Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában is előfordulnak. A Köztársaságban 13 őshonos faj található, többek között:

• Medve fokhagyma (Allium ursinum L.),
• Vadfokhagyma (Allium oleraceum L.),
• szögletes fokhagyma (Allium angulosum L.),
• kerek fokhagyma (Allium rotundum L.),
• Kerek fokhagyma (Allium sphaerocephalon L.),
• Kígyó fokhagyma (Allium victiroalis L.),
• Kemény fokhagyma (Allium strictum Schrader),
• Sárga fokhagyma (Allium flavum L.),
• Szőlő fokhagyma (Allium vineale L.),
• szegfűszegfokhagyma (Allium carinatum L.),
• Diófokhagyma (Allium scorodoprasum L.),
• Hegyi fokhagyma (Allium senescens L. subsp. Montanum),
• Parti metélőhagyma (Allium schoenoprasum L.).

A zöldségként termesztett és a helyi területen termesztett nem őshonos fajok közül a legfontosabbak a konyhai fokhagyma (Allium sativum L.), a konyhai hagyma (Allium cepa L.), a téli hagyma (Allium fistulosum L.), a kerti póréhagyma (Allium porrum L.), az óriás fokhagyma (Allium giganteum), a furcsa fokhagyma (Allium paradoxum) és a díszfokhagyma (Allium cristophii).

Ezeken a fajokon kívül azonban számos más érdekes fokhagyma-változat is létezik, mint például a fekete fokhagyma (Allium nigrum), a vadfokhagyma (Allium longicuspis), a holland fokhagyma (Allium hollandicum), az illatos fokhagyma (Allium tuberosum), az elefántfokhagyma (Allium ampeloprasum), a szárú fokhagyma (Allium stipitatum), a szibériai fokhagyma (Allium nutans L.) vagy az azúrkék fokhagyma (Allium caeruleum).

Hogy néz ki a konyhai fokhagyma?

A világ leghíresebb fűszere a fokhagyma (Allium sativum), amelyet vetési fokhagymának is neveznek. Ez egy olyan növény, amely nem termel magot, és csak vegetatív módon képes szaporodni. Elsősorban összenyomott, gömbölyű gumójáról ismerhetjük fel, amely több húsos gerezdre osztható. Ezeket közös borítás fedi, amelynek színe a fehértől a liláig terjed.

A gumónkénti gerezdek száma elsősorban a fokhagyma fajtájától függ. Míg a nagyvirágú porzók 4-6, addig egyes keskeny levelű, nem porzós fajtáknál akár 20 is lehet. A fő fogyasztható rész minden egyes gerezd húsos raktárlevele, amely a rügycsatornát tartalmazza. Ebből fejlődnek később a levelek, a teljes szegfűszeget pedig rügypikkely védi.

A fokhagymagerezd valójában egy átalakított és megrövidített szár. Ez a növény fő irányító része, amely a környezeti feltételekre reagál. A gyökerek a gyengén elágazó, akár 75 centiméter mélyre is megnövő, gyökérszívók nélküli szár tövéből nőnek lefelé. A fokhagyma szárának keresztmetszete lekerekített, és körülbelül félig levélhüvelyek borítják.

A fokhagymalevelek egyszerűek, nyeletlenek, és alapjuk az egyes gerezdek belsejében lévő rügycsatornában alakul ki. A levélnyél szélessége és hossza ebben az esetben a választott fajtától függ, de a termesztés helyén uralkodó természetes körülmények is befolyásolhatják. A levelek hossza általában 15 és 60 centiméter között van.

És milyen virágai vannak a fokhagymának? A virágszár akkor nő ki, amikor az összes levél kifejlődött. Eleinte felálló, de később összegömbölyödik, és érés előtt ismét feláll. A virág mérete ismét az éghajlati és talajviszonyoktól, de a fokhagyma genotípusától is függ. A virágszár végén találjuk a virágzatot (bibét), amely steril fokhagymavirágokból áll.

A virágzatban általában több gumó található, amelyek száma a választott fajtától függően változik. Így némelyikben kevesebb mint 10 porzó található, míg másokban akár 1000 is lehet. A szegfűszegekhez hasonlóan ezek is átalakult rügyek, amelyek a virágszáron is beérhetnek, amelyet magától a növénytől elválaszt.

A konyhai fokhagyma fajtái

Mivel évente hatalmas mennyiségű fokhagymát fogyasztunk, amit a saját termelésünk nem tud fedezni, ezért fokhagymát kell külföldről importálni. Hazánkban elsősorban kínai fokhagymát lehet vásárolni, amelyet sokan rossz minőségűnek tartanak, mivel nem ismerik a pontos eredetét, ráadásul csak jóval a betakarítás után kerül a boltokba, így erősen vegyszeresen kell kezelni. Emellett azonban Hollandiából és Spanyolországból is importálnak fokhagymát.

A fokhagyma általában sokkal jobb minőséget kínál. A jogszabályok értelmében csak az a fokhagyma nevezhető cseh fokhagymának, amelyet közvetlenül a mi területünkön, kiváló minőségű palántákból neveltek. Ez azonban lehet vagy külföldi fajta is. Ami a cseh fajtákat illeti, vannak porzós és nem porzós fajták is. Ilyenek például a következő fajták:

• Anton – a nem palóc,
• velencei – nem-palóc,
• Bjetin – botcsinálta ember,
• Dukat – bottal járó ember,
• Holló – bot,
• Jovan – pálcika,
• Lukan – nem pálcika,
• Mirka – bot,
• Slavin – bottal járó,
• Tristan – botkormányos,
• Vekan – dobverő.

Tartalmazott anyagok

A fokhagyma körülbelül 65 % víz. A benne lévő egyik legfontosabb anyag az allicin, amely az egyes gerezdek aprításakor, összezúzásakor vagy rágásakor szabadul fel. Ez a vegyület az alliin nevű illóolaj hatására keletkezik, és felelős a fokhagyma jellegzetes, kifejezetten csípős aromájáért.

Az allicin az emésztőrendszerből szívódik fel az egész szervezetben. Antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, fertőtlenítő hatású, baktériumölő (antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik), és pozitív hatással lehet a különböző fertőzések kezelésében. Ezenkívül trombózisellenes hatást is kimutattak, és állítólag hasznos lehet különböző egészségügyi problémák, például az érelmeszesedés vagy a magas vérnyomás kezelésében.

A fokhagymalé a kénes illóolajokon kívül fehérjét, rostot, szabad aminosavakat, fruktózt és szaponinokat is tartalmaz. Ezenkívül az egyes gerezdek viszonylag nagy mennyiségű vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. Ezek közé tartozik például a foszfor, kálium, cink, szelén, kén, kalcium, mangán és jód, valamint az A-, C- és B-vitamin.

Milyen gyógyhatásai vannak a fokhagymának?

Bár a fokhagyma viszonylag feltűnésmentes növénynek tűnhet, amely szinte mindenkinek van a konyhájában, valójában számos pozitív hatással van az emberi egészségre. Elődjét, a vadon élő Allium sativum ssp. longicuspis-t állítólag már több mint 4000 éve használják a népi gyógyászatban. Eredetileg Mongóliában termett, ahonnan később Kínába is behurcolták.

Míg az ókori egyiptomiak a fokhagymát afrodiziákumnak tartották, addig a rómaiak korianderrel együtt préselt levét egyfajta szerelmi bájital készítésére használták, amely állítólag tökéletes gyógyír volt az impotencia ellen. A fokhagyma tulajdonságaira azonban Louis Pasteur francia biológus és orvos is felfigyelt, aki egy kísérlet során felfedezte, hogy a fokhagyma megöli a baktériumokat.

Manapság az emberek elsősorban gyulladáscsökkentő hatása miatt fogyasztanak fokhagymát. Emiatt különböző fertőzéseknél vagy például gennyes sebek kezelésében ajánlott a használata. Hatékony fertőtlenítő (antimikrobiális), gombaölő és antibiotikum, erősíti a szervezet védekezőképességét, pozitív hatással van az emésztésre, és állítólag segít a gyomor- és bélrendszeri problémákon.

A fokhagymát megfázás, influenza vagy mandulagyulladás esetén is ajánlják. Fogyasztása (gyakran mézzel kombinálva) enyhítheti ezen egészségügyi problémák tüneteit, miközben segít a betegeknek gyorsabban felépülni. Ezenkívül a fokhagymát puffadás ellen is használják, és olyan anyag, amely elpusztítja a belekben élő parazitákat.

A fokhagyma legalább kis mennyiségben tartalmazza az összes olyan alapvető tápanyagot, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van a megfelelő működéshez. Ezért hatékony méregtelenítő szerként is működik, ami alkalmas a máj kémiai károsodásának kezelésére, miközben segít az oxidatív stressz csökkentésében is. Elősegíti a köptetést, kezeli a torokfájást és hatásos az asztma ellen is. Emellett csökkenti bizonyos rákos megbetegedések kockázatát.

Emellett azonban a fokhagyma a szív- és érrendszeri problémák ellen is megelőző hatású. Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, tisztítja az ereket, serkenti a vérkeringést és megakadályozza az érelmeszesedés (artériák megkeményedése) kialakulását. Egyesek aztán azt állítják, hogy a fokhagyma fogyasztása segít megelőzni az olyan egészségügyi szövődményeket is, mint a stroke vagy a szívinfarktus.

Ráadásul a fokhagymagerezdek külsőleg is jól használhatók. Egyszerűen pépesítse vagy aprítsa fel, vigye fel különböző sebekre (például ajakherpeszre vagy szemölcsökre), kösse be, és hagyja az érintett területen. Vigyázzunk azonban az adagolással, mivel a fokhagyma nagyon erős, és agresszív lehet a bőrre. A bőr kipirosodhat, és legrosszabb esetben szövetelhalás is bekövetkezhet.

A fokhagyma mellékhatásai

Bár a fokhagymát sokan nagyon egészségesnek tartják, mindig mértékkel kell használni (napi 2-3 gerezdnél nem több). Ha túlzásba viszi, olyan egészségügyi komplikációkat tapasztalhat, mint puffadás, hasi fájdalom, gyomorirritáció, hasmenés vagy hányás. Ezen kívül azonban vesekárosodást és vizelési zavarokat is tapasztalhatunk.

Ha Ön is a várandós kismamák közé tartozik, valószínűleg kíváncsi, hogyan szedje a fokhagymát terhesség alatt vagy szoptatás alatt. Ebben az esetben tanácsos csökkenteni az adagot, és jól odafigyelni erre az alapanyagra. Ugyanez vonatkozik a kisgyermekekre is, akiknek korlátozott mennyiségben kell fokhagymát fogyasztaniuk. A fokhagyma ellenjavallt bőrbetegségben, zuzmóban, bizonyos tüdőbetegségekben, máj- és epehólyagbetegségekben, hasnyálmirigybetegségekben vagy alacsony vérnyomásban szenvedőknek.

Milyen felhasználási módjai vannak a fokhagymának?

Manapság a fokhagymára gyógynövényként, de nagyszerű fűszerként is tekinthetünk, amely nélkül sokan már el sem tudják képzelni a főzést. Egészségügyi szempontból a legjobb, ha friss fokhagymát használunk, mivel a főzéssel elveszítheti gyógyhatásának egy részét. Azonban továbbra is csemege marad, amely különleges aromát és ízt kölcsönöz az ételeknek.

Ez az összetevő fontos szerepet játszik a francia nemzeti konyhában, de a Földközi-tenger körül fekvő más országok nemzeti konyháiban is. Közép-Európában a fokhagymát más fűszernövényekkel, például kakukkfűvel vagy rozmaringgal kombinálva is tálalják, de a kömény és a boróka is kiváló kiegészítője. A zöldségekkel való kombinálást illetően a fokhagyma jól illik például paprikához, paradicsomhoz, spenóthoz vagy cukkinihoz.

A fokhagyma felhasználása a konyhában sokoldalú. Alkalmas például mártások összetevőjeként, sült húsokhoz, zöldségekhez, halakhoz vagy különféle kenhető és mártogatható ételekhez. A népszerű fokhagymamártás elkészítéséhez is használják, birkahús készítésénél is széles körben alkalmazzák, húsgombócokhoz és burgonyás ételekhez adják, és majonéz készítésénél is felhasználják. Emellett az emberek keresik a különböző fokhagymás bagetteket, pirítósokat vagy bruschettákat is.

Ha a fokhagyma gyógyászati alapanyagként való felhasználásáról van szó, az emberek nem szeretik a friss fokhagymalevet vagy a mézben lévő fokhagymát. Készíthetünk teakeveréket is fokhagymából és szegfűszegből, és létezik fokhagyma tinktúra vagy más fokhagymás étrend-kiegészítő is. Külső használatra a fokhagymateából vagy fokhagymaolajból készült hideg pakolások alkalmasak.

A konyhai fokhagyma azonban a méhészek számára is nagy jelentőséggel bírhat, mivel fontos nektárevő és beporzó növény. Olyan helyeken, ahol a fokhagymát magtermesztés céljából termesztik, a méhek számára költésforrás lehet. A fokhagyma nektárja egyetlen nap (24 óra) alatt akár 0,33 milligramm nektárt is képes termelni, amelynek cukortartalma 39 %.