TOPINAMBUR (Jeruzsálemi articsóka) – gyom vagy nagyszerű növény?

Bár egyesek a csicsókát gyomnövénynek tartják, ezek az invazív növények valójában számos nagyszerű tulajdonsággal rendelkeznek. Bár első pillantásra apró napraforgónak tűnnek, a föld alatt gumókat rejtenek, amelyek rengeteg hasznos anyagot tartalmaznak. Ennek eredményeképpen az olykor csicsókának is nevezett növényeket a konyhában sokféleképpen lehet felhasználni, bár fogyasztásukkal semmiképpen sem szabad túlzásba esni.

Mi az a csicsóka?

A napraforgó csicsóka (Helianthus tuberosus) a csillagvirágúak családjába tartozó fűszernövény, amely megjelenésében a klasszikus egynyári napraforgóra hasonlít. Bár hazánkban nem túl gyakori, nyelvünkben számos más neve is van. Ismerhetjük csicsóka vagy zsidó burgonya néven. Egyre gyakrabban azonban az emberek egyszerűen csak csicsókának nevezik ezeket a fűszernövényeket.

A klasszikus napraforgótól eltérően a csicsóka virágzata kisebb, körülbelül tíz centiméteres fürtökből áll. A kocsány körülbelül 1-3 méter magasra nő, a tetején elágazni kezd, és apró, fehéres szőrökkel borított, amelyek a tövüknél kissé vöröses színűek lehetnek. A növény tetején lévő levelek ezután váltakozó állásúak.

Ami a gumókat illeti, amelyek miatt az emberek szeretik a csicsókát, azok hosszúkásak, ráncos felületűek és sárga, barna vagy vöröses színűek. Vékony héjuk szilárdan kapcsolódik a föld alatti hajtásokhoz, amelyeket sztolónak neveznek. A terméshozamot tekintve négyzetméterenként 4-7 kg gumó takarítható be.

A termesztők szerint a csicsóka Észak-Amerikából származó növény, innen ered a neve is. Francia tengerészek és brit gyarmatosítók valamikor a 16. században szerezték be ezt az Európában korábban ismeretlen fajt a Tupinambák, egy amerikai indián törzstől. A csicsóka természetes elterjedési területe Kanadától Mexikóig terjed, de ma már gyakorlatilag az egész világon megtalálható.

Ami a mi területünkön való elterjedést illeti, a csicsóka nagyon szétszórt. Főként az alacsonyabb és melegebb fekvésű területeken találhatók, ahol nagyon jól fejlődnek. Különösen folyópartokon, réteken, benőtt árkokban vagy akár olyan helyeken, ahol nemrég földmunkákat végeztek, ezek a növények gyakran úsznak.

Topinambur felhasználása és hatásai

Mire jó a csicsóka? Bár ez a növény ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint az egynyári napraforgó, felhasználása mégis nagyon eltérő. Míg a klasszikus napraforgó esetében a termesztők az apró, olajos magjait szedik, a csicsókát elsősorban ízletes gumói miatt értékelik, amelyek számos egészségügyi előnyt tartalmaznak, a konyhában sokféleképpen felhasználhatók, és szokatlan ízeket kölcsönözhetnek az ételeknek.

A korábbi időkben a csicsókát élelmezési céllal termesztették, de a fekete állatok takarmányaként is használták. Később azonban a burgonya kiszorította őket az étrendünkből, és az emberek szinte elfelejtették ezt a növényt. Ma már újra visszatérnek a termesztéséhez, főként azért, mert az orvosok szerint a csicsóka nagyon pozitív hatással van az emberi egészségre.

Milyen gyógyhatásai vannak a csicsókának? A diétásan előnyös poliszacharid inulin miatt ezek a gumók nagyon alkalmas táplálék a cukorbetegek számára. Ugyanakkor nem tartalmaznak keményítőt (mint például a burgonya), viszont tele vannak egészségvédő anyagokkal. Az inulinon kívül a csicsóka vitaminokat is tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak szervezetünk működésére.

Milyen anyagokat tartalmaz a csicsóka gumója?

  • A-vitamin
  • B-vitaminok
  • C-vitamin
  • D-vitamin
  • Vas
  • Szilícium
  • Kálium
  • Béta-karotin
  • Biotin

Mivel a csicsókában lévő inulin nem bomlik le a vékonybélben, és ott nem hasznosul, nagyon alacsony a kalóriaértéke. Ezért nem emeli meg a vércukorszintet, ami azt jelenti, hogy a cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják ezt a gyümölcsöt. Ezenkívül a csicsóka csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza a zsírlerakódást az erekben, méregtelenítő hatású, elősegíti a csontképződést és pozitívan hat a bőr regenerálódására.

Az inulin 30-80 gramm mennyiségben könnyen, inzulin bevonása nélkül is felvehető az emberi szervezetben, ami nemcsak a cukorbetegek számára előnyös, hanem azok számára is, akik úgy döntöttek, hogy csökkentő diétába kezdenek. A csicsóka gumójában található inulin további előnye, hogy támogatja a bélműködést, és pozitív hatással van a szervezet védekezőképességére.

A csicsókának azonban amellett, hogy jótékony hatással van az egészségünkre, vannak mellékhatásai is, amelyekkel vigyáznunk kell. Nagy mennyiségben fogyasztása kellemetlen emésztési problémákat okozhat. Ha eleget fogyasztunk belőle, bélrendszerünk mikroflórája képes megbirkózni az inulin nevű emészthetetlen poliszachariddal. Nagyobb mennyiségben azonban a csicsóka puffadást, székrekedést vagy hasmenést okoz.

Mi az a csicsóka?

A napraforgó csicsóka a csillagvirágúak családjába tartozó fűszernövény. Ahogy a neve is mutatja, ez a növény megjelenésében hasonlít a közönséges egynyári napraforgóra. Bár a csicsókát a mi vidékünkön nem termesztik olyan széles körben, ismerhetjük csicsóka, csicsókás articsóka vagy zsidó burgonya néven is. Ami a köznapi nevet illeti, ez arra utal, hogy ezek a növények Észak-Amerikából származnak, a francia tengerészek és a brit gyarmatosítók a Tupinambákról szerezték meg a fajt.

Hogyan néz ki a csicsókák?

A szár körülbelül 1-3 méter magasra nő, apró szőrökkel borított, és a tetején elágazik. A növény tetején lévő levelek váltakozó állásúak, ami pedig a virágzatot illeti, ezek kisebb, akár 10 centiméteresre is megnövő elrendezések. Maguk a gumók, amelyek miatt az emberek csicsókát termesztenek, hosszúkás alakúak, ráncos felületűek és sárga, barna vagy vöröses színűek. Vékony héjukat föld alatti hajtásokhoz, úgynevezett sztolonokhoz rögzítik.

Milyen felhasználási módjai vannak a csicsókának?

A legértékesebbek az ízletes gumók, amelyek számos egészségügyi előnyt tartalmaznak, és sokféleképpen felhasználhatók a konyhában. Ráadásul a korábbi időkben a csicsókát nemcsak ételként, hanem a fekete vadak takarmányaként is használták. Bár az évek során az emberek részben megfeledkeztek ezekről a növényekről, ma már újra nagy mennyiségben termesztik őket, és élvezik különleges ízüket, amely jellegzetessé teheti az ételeket.

Milyen gyógyászati előnyei vannak a csicsókának?

Bár a csicsóka nem tartalmaz keményítőt, de a jótékony hatású poliszacharid inulint tartalmazza, ezért cukorbetegek számára alkalmas. Ezenkívül ezek a gyümölcsök magas vitamin-, ásványi anyag- és nyomelemtartalmukról ismertek, amelyek pozitív hatással vannak az emberi szervezet működésére. Emellett nagyon alacsony kalóriaértékkel rendelkeznek, csökkentik a koleszterinszintet, megakadályozzák a zsír lerakódását az erekben, méregtelenítő hatásúak, elősegítik a csontképződést vagy a bélműködést, és pozitívan hatnak az emberi immunrendszerre.