Szeretne egy szokatlan cserjét beszerezni a kertjébe, amely különlegesebbé teheti a telkét, és azonnal magára vonzza a környék tekintetét? Ha igen, akkor érdekelni fogja a mispule, egy olyan növénynemzetség, amely a múltban kissé feledésbe merült, de mostanában visszatérőben van. Mesélünk a növény terméseiről, arról, hogy mire használják őket, és hogyan hatnak az emberi egészségre.
Mi az a naspolya?
A Mespilus germanica a rózsafélék családjába tartozó növényfaj, amely elsősorban különleges ízű, ízletes terméseiről ismert. A mi termesztési körülményeink között is jól fejlődik, és különösen alkalmas szoliter dísznövénynek. Termeszthető alacsony lombhullató faként, de szépen színezett leveleinek köszönhetően bokorként is jól mutat.
Ami a nevét illeti, a termesztők a közönséges mályva német mályva néven is ismerik, amit sokan tévesen úgy értelmeznek, hogy a szomszédos Németországban őshonos növényről van szó. Ezen kívül azonban számos más névvel is találkozhatunk, mint például:
- Nispules,
- cseh naspolya,
- cseh moha,
- Nymphule domestica,
- naspolyan domestica,
- nyšpul fa.
Történelem
Bár a név (Mespilus germanica) azt hihetnénk, hogy a közönséges mályva Németországban őshonos, valójában ez egy félrevezető név, amelynek semmi köze a mályva ősi elterjedéséhez. A közönséges mályva eredetileg Kis-Ázsiából, a Kaukázusból és Észak-Iránból származik, ahonnan gyorsan elterjedt más területekre.
Amikor Keletről Európába érkezett, egy kis egzotikumot hozott a helyi kertekbe. Görögországi termesztését például Theophrastus említi Kr. e. 300-ban. Közép-Európában a 12. században kezdett megjelenni, főként kolostorkertek díszeként. IV. Károly idején még nálunk is általánosan termesztett gyümölcsnek számított.
Egy időben Németországban a közönséges kikerics olyan népszerű volt, és az emberek olyan gyakran ültették, hogy kipusztult. Carl von Linné természettudós (a botanikai és zoológiai rendszerező nevezéktan megalapítója) ezért úgy gondolta, hogy a német területen őshonos, és a közönséges mályva a germanica fajnévvel nevezte el, ami még ma is sok termesztőt összezavar.
A 17. és 18. század folyamán a közönséges mályva fokozatosan kiszorult más gyümölcsfajoktól. Bár ma már viszonylag könnyen megtalálható bármelyik nagyobb kertészeti boltban vagy az interneten, mégis kevesen ismerik és termesztik a mályvafajtát. A házak körüli kertekben meglehetősen ritkán találkozhatunk vele, de az utóbbi években lassan, de biztosan kezd újra divatba jönni.
Hogy néz ki a mohafa?
A mohafa legtöbbször cserje, de alacsony faként is találkozhatunk vele. Ez a lombhullató lombhullató fa körülbelül 5-7 méter magasra nő, és szabálytalan habitusú (külső megjelenésű), szétterülő koronát képez. Fája vörösesfehér, egyéb tulajdonságait tekintve pedig nagyon kemény, erős és szívós. A vadon termő növények fiatal hajtásain tüskékkel találkozhatunk, de a termesztett fajtákból ezek teljesen hiányoznak.
A levelek kb. 7-12 centiméter hosszúak, egész, bőrszerűek és szőrösek. Míg évközben sötétzöld színűek és erősen erezettek, ősszel a sárga, narancssárga és mélyvörös árnyalataiba változnak. Májusban kezdenek megjelenni a feltűnően nagy, fehér szirmú virágok, amelyek első pillantásra megragadják a tekintetet, és amelyeket később ehető sárgásbarna gyümölcsök váltanak fel.
A Bajusz termései
A termesztők körében a közönséges mignonette leginkább ízletes terméseiről ismert, amelyek első pillantásra apró almákra hasonlíthatnak. Ezek sárgásbarnától vörösesbarnáig terjedő, szőrös kis termések, amelyek csak az első fagyok után fogyaszthatók. Éretlenül tanninszerűek, de ha a fán hagyjuk őket megfagyni és megpuhulni (rothadni), akkor finom, körtére emlékeztető ízzel jutalmaznak.
Természetesen novemberben is leszedhetjük őket, és néhány hétig tárolhatjuk konténerben, hogy megpuhuljanak, de sosem olyan jók, mint amikor spontán érnek a fán. Ami az összetevőket illeti, körülbelül 75 % víz és 10 % cukor. A gyümölcsben a következő anyagok is megtalálhatók:
- C-vitamin,
- B2-vitamin,
- rostok,
- tanninok,
- savak (különösen almasav),
- ásványi anyagok (kalcium, magnézium, kálium, nátrium).
Milyen gyógyászati tulajdonságai vannak a növénynek?
Kíváncsi vagy a gyümölcs egészségügyi hatásaira, és arra, hogy fogyasztása bármilyen szempontból előnyös lehet-e? Az ókor óta ezeknek a kis gyümölcsöknek gyógyhatást tulajdonítanak, ezért nemcsak a konyhában, hanem különböző betegségek leküzdésére is használják őket. Vízhajtó tulajdonságokkal rendelkeznek, segítenek a székrekedésen, és a vesekő ellen is bevethetők.
A fent említett előnyök mellett a közönséges pézsmahéj gyümölcse a szív- és érrendszeri betegségek és a keringési rendszert érintő betegségek kezelésében is fontos szerepet játszhat. A gyulladásos légzőszervi betegségek kezelésének részeként is alkalmazzák, és nagyszerű étrend-kiegészítőként szolgálnak a magas koleszterinszinttel küzdő betegek számára.
Ráadásul a vegyesgyümölcsök fogyasztása növeli a mikrobiális aktivitást a bifidogén baktériumok javára. Mindemellett állítólag vastagbélrák-ellenes hatásuk is van, és részben csökkenthetik az epekő kialakulásának kockázatát. Iránban hasmenés és puffadás ellen, illetve láz és tályogok ellen is használták.
Milyen felhasználási módjai vannak a mishpoule-nak?
Mivel a mignonette virágai olyan gyönyörűek, hogy sok szomszéd vagy járókelő figyelmét felkeltik, a termesztők elsősorban díszítő funkciója miatt ültetik ezt a fát. A kertben nagyszerű szoliter növény, de ültethetjük sugárútba is. Az őszi hónapokban az eperfa sokszínű lombja és sárgásbarna levelei teszik érdekessé.
Régen a mignonette termése elsősorban a népi gyógyászatban volt értékes összetevő, de manapság elsősorban a konyhában használják fel. Szokatlan ízüknek köszönhetően, amellyel ételek és italok széles skáláját gazdagíthatják, szinte mindenkit megnyernek. Például finom lekvárok, kompótok, szörpök és sós kenőcsök készíthetők belőlük, de különböző likőrök és borok készítésénél is jó szolgálatot tesznek.
Gyakran tartósítják más gyümölcsökkel, például a vargányával, az áfonyával, a kökénnyel és a csipkebogyóval együtt is, de természetesen almával és körtével is keverhető. Néha fűszerként is használják, és természetesen szárítani is lehet őket. Ami a mispolyfát illeti, meglehetősen kemény, erős és szívós, ezért nagyra értékelik a fafaragók, akik elsősorban intarziák készítésére használják.
Naspolya versus mályva
Akár fa, akár klasszikusabb, bokros változata a mályva, ez a növény semmiképpen sem tévesztendő össze a japán mályva néven ismert kis örökzöld fával. Bár a név alapján úgy tűnhet, hogy hasonló fajokról vagy akár a japán mályva egy speciális fajtájáról van szó, valójában nem ez a helyzet.
A japán csomófüvet japán mályva néven is ismerheti, latin neve pedig Eriobotrya japonica. Ez a fa ugyanabba a családba tartozik, mint a közönséges mályva, de a közönséges mályvafélékkel ellentétben a loquat nevű növénynemzetséghez tartozik, amely örökzöld, sekély gyökerű, szürkésbarna kérgű, körülbelül 10 méter magasra növő cserjékből és fákból áll.
Történelmi elterjedését tekintve a japán csomós galaj Közép-Kínából származik, ahol a bordélyházakra utalva a „sikátoros locutus” kifejezést vették át. Az egész fát rozsdabarna szőrök borítják, a levelek pedig sötétzöld színűek. A legfőbb megkülönböztető jegye azonban az élénksárga termés, amelyet néha kínai vagy japán szilvának neveznek, de könnyen megtalálható loquat néven is.
Milyen a közönséges szilva?
Ez a név a rózsafélék családjába tartozó növényfajra utal, amely Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Észak-Iránban honos. Ez egy lombhullató lombhullató cserje vagy fa, amelyet német mishpule vagy nishpule néven is ismerünk. Körülbelül 5 méter magasra nő, szétterülő koronát képez, levelei sötétzöldek, ősszel sárgára, narancssárgára vagy pirosra színeződnek. Fő megkülönböztető jegyei a feltűnően nagy fehér virágok és a sárgásbarna virágok.
Hogy néznek ki a Csintalanság gyümölcsei?
Sárgásbarnától a vörösesbarna színűig terjedő szőrös gyümölcs, amelyet általában az első fagyok után fogyasztanak. Úgy nézhetnek ki, mint a kis almák, és rothadt állapotban finom körteízűek. Ami a benne lévő anyagokat illeti, a gyümölcs kb. 75 %-a víz és 10 %-a cukor. Vitaminokat (C és B2) és ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, nátrium, kálium) is tartalmaznak, de rostok, csersavak és savak (különösen almasav) is találhatóak bennük.
Milyen gyógyhatásai vannak a gránátalmának?
A gránátalma gyümölcsét az ókorban értékes egészségügyi forrásnak tartották, és a népi gyógyászatban is használták. Vízhajtó tulajdonságokkal rendelkeznek, segítenek a székrekedési problémákon, és megakadályozzák a vese- és epekövek kialakulását. Ezenkívül befolyásolhatják a szív- és érrendszeri és keringési betegségek kezelését, a légúti gyulladásos betegségek terápiájának részeként használják, és táplálékkiegészítőként is szolgálnak a magas koleszterinszinttel küzdő betegek számára.
Mire szolgál a mishpule?
Mivel a közönséges mályva virágai nagyon dekoratívak, a termések pedig szokatlan megjelenésűek, a termesztők ezt a fát elsősorban szoliterként ültetik, hogy a kertet vonzóbbá tegyék és vonzzák a tekintetet. Magas egészségvédő anyagtartalma miatt a mályvafa termését ősidők óta használják a népi gyógyászatban. Emellett a konyhában is használják lekvárok, kompótok, szörpök, likőrök, borok és kenőcsök készítésére. A mispoly kemény fája a faragók körében is népszerű, akik intarziák készítéséhez használják.