Szeretne olyan növényt beszerezni a kertjébe, amelynek gyümölcse gazdagítja unalmas étrendjét? Akkor a padlizsán remek választás lehet számodra, hiszen csak kevés kalóriát tartalmaz, és sokféleképpen elkészíthető a konyhában. Elmondjuk, hogyan boldogul a padlizsán a mi körülményeink között, hogyan termeszthető a padlizsán az erkélyen, és hogyan termeszthető a padlizsán üvegházban.
Mi az a padlizsán?
E titokzatos név mögött a padlizsán (Solanum melongena) áll, a padlizsánfélék családjába tartozó növény, amely Kelet-Indiából származik, de ma már gyakorlatilag az egész világon elterjedt. Elsősorban termesztik a 25-30 centiméter hosszúra megnövő, tojásdad vagy uborka alakú terméséért, amelyet egyszerűen csak padlizsánnak vagy padlizsánnak neveznek.
A termés színe a sötétlilától a világoszöldön át a sárgáig terjed a különböző kéttónusú, tarka és márványozott fajtákig. Felhasználásukat elsősorban a konyhában találták meg, ahol számos érdekes receptet lehet belőlük elkészíteni. Ráadásul alacsony a kalóriatartalmuk, így a fogyni vágyók körében is széles körben keresettek, és számos egészségügyi előnyt is tartalmaznak.
Milyen fajtái vannak a padlizsánnak?
Ha eldöntötte, hogy szeretné kipróbálni a padlizsán termesztését, most valószínűleg azon gondolkodik, hogy melyik konkrét fajtát válassza, hogy az Ön területén jól fejlődjön. Nem minden fajta tud megbirkózni a helyi éghajlattal. Ezért a rövidebb tenyészidejű fajtákat, amelyek jól alkalmazkodnak a mi hűvösebb éghajlatunkhoz, kifejezetten a mi területünkön való termesztéshez nemesítették.
Az egyik legkeményebb fajta, amelyet a kertészek nagyra értékelnek, a „Český raný” padlizsán. Mivel ez nem hibrid fajta, a növények terméshozama alacsonyabb lehet. A gyümölcs kisebb, de klasszikus tojásdad alakú, fényes, sötétlila héjjal és szilárd, általában krémfehér színű hússal büszkélkedhet.
Egyéb népszerű fajták:
- Serena F1 – a gyümölcs színe fekete,
- Beatrice – a gyümölcs színe lila,
- Clara – a gyümölcs fehér színű,
- Black Beauty – későbbi fajta, nagy, sötétlila gyümölcsökkel,
- Giotto F1 – hibrid fajta, amely nagyon termőképes és lila gyümölcsű,
- Violeta Lunga – a gyümölcs hosszúkás és sötétlila színű,
- Snowy – a gyümölcs fehér színű,
- Long Green – a gyümölcs színe világoszöld,
- Rosa Bianca – a gyümölcsök színe világos rózsaszínű,
- Pingtung – a gyümölcsök színe levendula-lila.
A padlizsán termesztési követelményei
Bár a padlizsánt szubtrópusi területeken elsősorban évelő zöldségként termesztik, a cseh éghajlaton a kertészek egynyári növényként ültetik. Mivel meglehetősen igényes növényről van szó, fontos, hogy bőséges gondozást kapjon, és mindig elegendő nedvességet és tápanyagot biztosítsunk számára. Ezt bőséges, ízletes terméssel fogja meghálálni.
A padlizsán ott termeszthető sikeresen, ahol a paprika és a paradicsom is jól fejlődik. Ideálisak a napos, 20 és 28 °C közötti nappali hőmérsékletű helyek. Az éjszakai hőmérsékletnek 15-18 °C körül kell lennie. Ami a talajt illeti, a legjobb a könnyű, szellős, melegkedvelő, magas humusztartalmú, semleges pH-értékű talaj. Természetesen az elegendő nedvesség is fontos.
Mivel a padlizsán hőigényes, a 10 °C alatti hőmérséklet nem tesz jót neki, károsítja és korlátozza a növekedését. A hidegebb régiókban ezért ajánlatos a padlizsánt üvegházban vagy üvegházban termeszteni. A szabadföldi termesztés csak melegebb, a széltől kellően védett helyeken lehetséges (például Dél-Morvaországban).
Hogyan kell ültetni a padlizsánt?
Mielőtt a padlizsánokat végleges élőhelyükre ültetnénk, a palántákat elő kell nevelni. A padlizsánmagokat, amelyek akár 4-5 évig is csíráznak, általában február közepe és március közepe között vetik el, ideális esetben jó minőségű, nedves aljzatba. Célszerű kb. 1 cm-rel a felszín alá helyezni, majd óvatosan lenyomkodni az aljzatot, és szükség szerint öntözni. A palántákat átlátszó fóliával fedjük le, hogy megakadályozzuk a víz elpárolgását.
Jó körülmények között a magok 10-20 nap alatt kicsíráznak. Amint a növények kialakítják első valódi leveleiket, 8-10 centiméteres távolságra szedjük ki őket, vagy átültetjük őket könnyű, humuszos, homokos vályogtalajjal borított, körülbelül 10 centiméter átmérőjű cserepekbe. A hőmérséklet az előnevelési időszak alatt nem csökkenhet 18 °C alá, és a palántáknak is megfelelő mennyiségű fényre van szükségük.
Padlizsán termesztése üvegházban vagy melegházban
A palántákat a vetés időpontjától függően, nagyjából április végétől május közepéig ültetik ki az üvegházba vagy a palántákat a vetés időpontjától függően üvegházba. A növények közötti távolság legalább 40 centiméter legyen, de ha van elég hely, a kapcsok természetesen nagyobbak is lehetnek. Fontos, hogy csak a négy főhajtást hagyjuk meg, és az összes oldalhajtást csípjük ki.
Ne feledje azt sem, hogy a virágokat beporzó méheknek is be kell jutniuk a lilákhoz. Ha ez nem történik meg, akkor ecsettel kell bejutnia, és magának kell beporoznia a növényeket. Célszerű szellőztetni a területet, hogy a méhek bejuthassanak. Ezt azonban csak enyhén szabad megtenni, mert különben a huzat elfújhatja a padlizsánokat.
Ha a növény elkezdett termést hozni, csak 5-7 termést tartson meg belőlük, a többit távolítsa el. Nagyobb számú padlizsán nem táplálja eléggé a növényt, és nem lesz kielégítő a termés. A padlizsánokat ezután ráadásul erősebb paradicsom alanyokra is át lehet oltani, amelyek gyakran nagyobb terméshozamot biztosítanak. Ebben az esetben a padlizsánokat üvegházban vagy polytunnelben, támasztékon neveljük.
Hogyan bírja a padlizsán a szabadföldi termesztést?
Ha ki szeretné próbálni a padlizsán szabadföldi termesztését, ne feledje, hogy a növénynek napos helyre van szüksége, amely ideális esetben déli fekvésű. Ugyanakkor jól védett helyre is szüksége van, ezért érdemes a padlizsánt például egy téglafal mellé ültetni, amely napközben összegyűjti a hőt, és részben elrejti a növényt a széllökések elől.
Szabadföldi ágyásokba az egészséges palántákat 50 x 50 centiméteres csomókba ültessük, legkorábban május második felében, amikor már nem fenyeget a késői fagyok veszélye. Az ültetés mélyebbre történik, ami lehetővé teszi, hogy a gyökérzet vastagabbá váljon, és alkalmas indítónövények a retek, a fejes saláta, a fejes saláta, a kelkáposzta- és hagymazöldek, a spenót, az uborka vagy a bab.
A padlizsánokat fekete nem szőtt mulccsal borított talajba is ültethetjük, hogy elnyomjuk a gyomnövényzetet, és jobb hőmérsékleti feltételeket biztosítsunk a növények számára. Ezenkívül korai ültetéskor a kertészek általában átmenetileg fehér nem szőtt szövettel védik a telepített növényeket, amelyet csak akkor távolítanak el, amikor a növényeket már nem fenyegeti fagyveszély.
Mivel a padlizsán nagyon tápanyagigényes, érdemes ősszel komposzttal vagy érett szerves trágyával trágyázni az ágyásokat. Ezenkívül ültetéskor a szükséges nyomelemeket tartalmazó szervetlen műtrágyát is adjunk hozzá. Szabadföldi termőhelyen a padlizsán körülbelül 60-70 centiméter magasra nő.
Padlizsán: növekszik az erkélyen
Mivel a padlizsán szereti a meleget, a fényt és a jó szubsztrátumot, ugyanakkor elegendő tápanyagot igényel, a padlizsán termesztésével az erkélyen is megpróbálkozhat. Erre általában nagy, öntöző edényeket használnak, amelyeket a meleg déli oldalra, a fal mellé kell állítani. Ne feledje azt sem, hogy a kisebb termésű fajták (mint például a White Egg vagy a Rotonda Bianca Sfumata di Rosa) sokkal jobban megélnek konténerben.
Ebben az esetben az előnevelt palántákat május közepe utánig nem szabad a szabadba helyezni, mivel nem tűrik a hideg időjárást, és az éjszakai fagyok kárt tehetnek bennük. Fontos gondoskodni az elegendő öntözésről és trágyázásról, enélkül nem lesz termés. Ugyanakkor fontos, hogy a növényeket kezdettől fogva kötözzük le, mert különben a gyümölcsök súlya alatt letörhetnek.
A padlizsán gondozása a vegetációs időszak alatt
A padlizsánt rendszeresen és bőségesen kell öntözni. Ne feledje azt sem, hogy amint megjelennek az első gyümölcsök, a vízigény még inkább megnő. Ideális esetben a növényeket este kell öntözni, mivel a padlizsán éjszaka növekszik, akárcsak például a paradicsom. Ehhez jó a kellően lecsapolt (lehetőleg esős) víz. Soha ne öntözzük túl hidegen vagy túl keményen.
A padlizsánt a paradicsomhoz hasonlóan termesztik. Ez azt jelenti, hogy az oldalhajtásokat ki kell vágni, és a növényeket támasztékhoz kell kötni, mivel a gyümölcsök nehezek, és könnyen letörhetik a növényt. Ügyeljünk arra, hogy a környező talajt gyomláljuk, kapáljuk és többkomponensű műtrágyával megfelelően trágyázzuk (kezdetben körülbelül 14 naponta egyszer, később ritkábban). Számíthat a mulcsozásra is, amely megtartja a nedvességet a talajban és elnyomja a gyomok növekedését.
Betegségek és kártevők
A padlizsán nem szenved sokat a betegségektől, de természetesen előfordulhatnak problémák. A leggyakoribb a vírusos paradicsombarnulás, de a növényeket megtámadhatja a stolbur (egy élősködő szervezet) is, és nem kivétel az alternária vagy a septoria paradicsomfoltosság, a paradicsomfoltosság vagy a fuzáriumos hervadás sem.
Ami a kártevőket illeti, a legnagyobb csapás általában a burgonya levéltetű, amely ellen a paradicsom védelmére kifejlesztett termékekkel lehet felvenni a harcot. Ideális esetben olyan permetszereket válasszon, amelyek nem mérgezőek, és nem okoznak kárt a beporzó méheknek. A tücskök is megjelenhetnek a leveleken, és kiszívhatják a növény nedvét, ami gyengíti a növényt.
Padlizsán betakarítása
A padlizsánt általában július és október között szedik. Ha a növényeket szabadföldi ágyásokban termeszti, ne feledje, hogy az őszi hőmérséklet-csökkenés miatt a termés korán beérik, kicsi marad, és nem nő vissza. Üvegházban vagy polytunnelben a betakarítás néhány héttel tovább tarthat.
A gyümölcsöt folyamatosan szedik, de nem várják meg, amíg teljesen be nem érik. A gyümölcsöknek magas fényűnek és intenzív színűnek kell lenniük, szilárd tapintásúnak és kellemesen enyhe ízűnek kell lenniük. A túlérett gyümölcsöt arról lehet felismerni, hogy tompa, puha a felülete, a kocsány fonnyadt, a magok pedig barnára színeződnek. A gyümölcsök jó ízüket is elveszítik.
A virágzás után körülbelül 30 nappal betakarított padlizsán a legalkalmasabb fogyasztásra. Egyes fajtáknál azonban az első padlizsánt korán el kell távolítani, és ha ezt nem tesszük meg, nem fejlődik tovább a növényen. A betakarítandó padlizsánokat ollóval kell levágni, beleértve a szárat is. Ezután rövid ideig száraz és kissé hűvös helyen tárolhatók.
Milyen termesztési követelményeket támaszt a padlizsán?
A padlizsánt a szubtrópusi területeken évelő zöldségként termesztik, nálunk azonban egynyári növény. Sikeresen ültethetők olyan helyekre, ahol a paprika és a paradicsom is jól fejlődik, és az ideális helyzet az, ha a padlizsánt üvegházban vagy üvegházban termesztjük. A növény a napos, 20 és 28 °C közötti nappali hőmérsékletű helyeket kedveli. Öntözés és trágyázás szempontjából is igényes.
Hogyan kell ültetni a padlizsánt?
Először is a palántákat elő kell nevelni. A padlizsánmagokat február közepe és március közepe között vetjük el. Körülbelül 1 centiméter mélyen kell őket jó minőségű, nedves aljzatba helyezni, majd óvatosan lenyomkodni és szükség szerint öntözni. Ezenkívül a palántákat egy átlátszó fóliával fedjük le, hogy megakadályozzuk a víz elpárolgását. Amint a növények kialakították első valódi leveleiket, 8-10 centiméteres távolságra szedjük ki őket, vagy ültessük át őket 10 centiméter átmérőjű cserépbe.
Hogyan termeszthető a padlizsán az üvegházban?
A padlizsánpalántákat április végétől május közepéig ültessük ki az üvegházba vagy üvegházba. A növények közötti távolságnak körülbelül 40 centiméternek kell lennie, és csak négy főhajtást kell hagyni, az összes többit pedig ki kell csípni. A méheknek be kell jutniuk a lilákhoz, ezért gondoskodni kell a szellőztetésről. Amint a gyümölcsök elkezdenek képződni, csak 5-7 padlizsánt kell a helyén hagyni, a többit el kell távolítani.
Hogyan birkózik meg a padlizsán a szabadföldi termesztéssel?
A növénynek napos, széllökésektől is védett helyre van szüksége. A palántákat leghamarabb május második felében, 50 x 50 centiméteres területre kell kiültetni, amikor már nem fenyeget a késői fagyok veszélye. Az ültetésnek mélyebbre kell mennie, hogy a gyökérzet meg tudjon vastagodni, és ideális esetben a padlizsánokat fekete, nem szőtt mulccsal borított talajba kell ültetni. Az ágyásokat ősszel, ültetés előtt komposzttal vagy öregített szerves trágyával, ültetéskor pedig szervetlen trágyával trágyázzuk.