Az egyik természeti csoda, amely egyre nagyobb figyelmet kap a termesztők részéről, a sivatagi rózsa. Ez a zamatos növény különösen érdekes virágai miatt népszerű, amelyek lehetnek rózsaszínűek, vörösek vagy akár fehéresek is. Emellett szobanövényként is termeszthető, amit a mi vidékünkön bizonyára nagyra értékelnek. Tanácsot adunk, hogyan kell gondozni ezt a növényt, hogyan kell öntözni a sivatagi rózsát, és mikor kell metszeni a sivatagi rózsát.
Mi az a sivatagi rózsa?
A sivatagi rózsa (latinul: Adenium obesum, más néven Adenium obese) a varangyvirágfélék családjába tartozó, az oleanderrel rokon, zamatos növény. Lehet kis cserje vagy kisebb fa, amelynek vastag törzse alul feltűnően duzzadt (úgynevezett bazális caudex). Ez a rész egyfajta víztározót képez, amelyet a növény különösen a hosszabb szárazság idején használ.
A sivatagi rózsa természetes élőhelyén körülbelül 1-4 méter magasra nő, és megvastagodott törzse néha több tíz vagy száz kilogrammot is nyomhat. Ha azonban úgy döntesz, hogy otthon termeszted, nyilvánvalóan sokkal kisebb lesz. Mivel ráadásul nagyon formálható és jól tűri a metszést, nálunk leggyakrabban bonsait formáznak belőle.
A sivatagi rózsa kérge jellemzően szürke és sima, a megvastagodott törzsből dús és megvastagodott ágak nőnek ki, amelyek a fás példányoknál főként a csúcson találhatók (egyfajta krizmát alkotva). Ezeket általában fényes zöld levelek borítják, amelyek merevek, lapított alakúak és bőrszerűek.
Az egyes levelek jellemzően spirális ágakban nőnek, amelyek a csúcsukon megvastagodnak. Általában 5-15 centiméter hosszúak és 1-8 centiméter szélesek. A sivatagi rózsa trópusi éghajlaton örökzöld lehet, de száraz időszakokban néha lehullatja leveleit, ami hűvösebb körülmények között termesztve is igaz.
A sivatagi rózsa hosszú szárú, öt szirmú virágai természetesen szintén feltűnőek, és leggyakrabban rózsaszínűek vagy bíborvörösek. A hibridek azonban lehetnek fehérek, sárgásak vagy enyhén lilásak is, és gyakran jellemző rájuk a szélük és a közepük eltérő színezése. Első pillantásra az oleander vagy a plumeria virágaira hasonlítanak. A termés egy hólyag, benne magvakkal.
Hol nő a sivatagi rózsa?
Ez a zamatos növény Afrika sivatagjaiban és félsivatagjaiban (különösen a Száhel-övezetben), valamint az Arab-félsziget száraz lejtőin őshonos. A sivatagi rózsa (Adenium obesum) állítólag Jemen legnagyobb kikötőjéről, Ádenről kapta a nevét, ahol először leírták.
A növény ma egész Arábiában, valamint a trópusi és szubtrópusi Afrikában (pl. Szenegál, Mauritánia, Nigéria, Mali, Csád, Szudán, Egyiptom, Tanzánia és Uganda) széles körben elterjedt, főként bozótos vagy gyéren fásított területeken nő, különösen 0 és 1200 méter közötti magasságban.
A fent említett területekről a sivatagi rózsa idővel Thaiföldre, Laoszba és Vietnamba is eljutott, ahol nagyon népszerű dísznövény lett, amelyet például buddhista templomok díszeként használnak. Jelenleg egész Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában termesztik, de az európai termesztők is egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki.
A sivatagi rózsa különleges alfaja:
- Adenium obesum subsp. arabicum – az Arab-félszigeten, Szaúd-Arábiában és Jemenben terem, termesztésre alkalmas és bonsaiként is termeszthető,
- Adenium obesum subsp. boehmianum – Namíbia északnyugati részén és Angola déli részén található, kb. 2 méter magasra növő cserje, rózsaszínes-lila virágokkal, sötétebb torokkal,
- Adenium obesum subsp. obesum – az Arab-félsziget déli részén, a Szaharától délre fekvő Afrikában és Tanzániában található, több méter magasra is megnő, és jellegzetes rózsaszín vagy sötétvörös virágai világosabb torokkal rendelkeznek,
- Adenium obesum subsp. oleifolium – az elterjedési terület ebben az esetben Afrika déli részét, Botswanát és Namíbiát foglalja magában, és egy kisebb sivatagi rózsa, sötét rózsaszín virágokkal,
- Adenium obesum subsp. socotranum – csak az Indiai-óceánban található Szokotra szigetén található, és akár 4 méter magasra is megnő,
- Adenium obesum subsp. somalense – Kelet-Afrika területein nő, mint egy határozottan megvastagodott törzsű fa, és a crispum változatban bonsaiként is termeszthető,
- Adenium obesum subsp. swazicum – Délkelet-Afrikában található, jellegzetességei közé tartoznak a rózsaszíntől a liláig terjedő árnyalatú, egyszínű virágok.Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)
Egyes irodalmi források azonban egyes alfajokat külön fajnak minősítenek. Ez igaz az Adenium multiflorum néven ismert növényre is, amely Afrika déli részének északkeleti részén (azaz például Zimbabwéban és Mozambikban) található. Törzse valamivel vékonyabb, mint a sivatagi rózsáé, télen lehull, és több hónapig virágzik.
Hogyan termesszünk sivatagi rózsát?
A sivatagi rózsát a mi körülményeink között dekoratív szobanövényként termesztik. Központi fűtéssel fűtött, száraz lakásban érzi magát a legjobban, mivel szereti a meleget, és jól tűri a száraz levegőt is. Termeszthető magról vagy szaporítható csúcsdugványozással, de a termesztők gyakran oltják a rokon oleanderre, ami növelheti a szívósságát.
Ha magról szeretné elkezdeni a sivatagi rózsa termesztését, kövesse az alábbi ajánlásokat. A vetést általában március-áprilisban végezzük alacsonyabb edényekbe, kifejezetten kaktuszok és szukkulensek számára kifejlesztett speciális szubsztrátumba, amelyet ajánlott homokkal és kókuszrosttal vagy perlittel keverni. A magokat mindig az aljzat felszínére vetjük, mivel fényre van szükségük.
Ahhoz, hogy a növények megfelelően csírázzanak, 25 °C körüli hőmérsékletet és magasabb páratartalmat kell biztosítani számukra, amihez megfelelő lehet egy üvegház. A csírázási idő ekkor 5 és 14 nap között mozog, de ne feledje, hogy az aljzatot mindig nedvesen (nem vizesedve) kell tartani. A csírázás után várjuk meg, amíg a növények meghozzák az első néhány levelüket, mielőtt leszedjük és átültetjük őket nagyobb cserepekbe.
Hogyan kell gondozni az Adenium obesumot?
Mivel a sivatagi rózsa szereti a meleget és a fényt, ezért teljes napsütésben vagy legalábbis szórt fényben álló helyet kell választani. A hőmérséklet akár 25 °C körül is lehet, és a téli hónapokban sem szabad 15 °C alá süllyednie. Ezért jól érzi magát egy lakásban, egy ablakpárkányon, ideális esetben egy déli fekvésű ablak közelében (akár egy fűtőtest mellett is).
Ha azt veszi észre, hogy a sivatagi rózsa hullatja a leveleit, annak oka a fény- és hőhiány lehet. Másik következménye a torz szárak, a törzs gyenge fejlődése és a növény általános hanyatlása. Ezért jobb, ha biztosítja a sivatagi rózsa számára a megfelelő körülményeket, és időnként megforgatja a cserepet, mivel hajlamos a napon növekedni.
Nyáron aztán a sivatagi rózsát ki lehet nyáriasítani a kertbe, de csak akkor, ha már nem fenyeget a talajmenti fagyok veszélye, és nem várható alacsony hőmérséklet. Válasszunk neki napos helyet, még akkor is, ha nagyon meleg az idő. Ha tartós esőzések jönnek, jobb, ha a növényt ismét a házba viszi, mert a pangó víz nagyon káros lehet.
Milyen gyakran kell öntözni a sivatagi rózsát?
Ha kíváncsi, hogy a sivatagi rózsa milyen gyakran kell öntözni, van néhány fontos tippünk az Ön számára. Az öntözést mindig aszerint kell elvégezni, hogy hány levele van a növénynek. Minél több levele van az ágainak, annál több vizet igényel a sivatagi rózsa. Ideális esetben állóvizet használjon, amikor a talaj már majdnem száraz. Ügyeljünk azonban arra, hogy a talaj ne legyen átnedvesedett.
Az öntözést a vegetációs időszak elején csökkenteni kell, amikor a sivatagi rózsa levelei elkezdenek sárgulni és lehullani. Télen a növény helyétől és a körülötte uralkodó hőmérséklettől függ. Minél hidegebb van, annál kevesebb vízre van szüksége a sivatagi rózsának. A hideg környezet és a vizes talaj kombinációja a gyökerek rothadásához vezethet.
Amint tavasszal ismét emelkedik a hőmérséklet, és az öntözést újra megkezdjük (hetente egyszer vagy többször, ésszerű adagokban), a növénynek el kell kezdenie fordulnia. Ha jól gondozza, hamarosan láthatja az első zöld leveleket. Ami a trágyázást illeti, tavasztól őszig körülbelül két-három hetente trágyázhatja a sivatagi rózsát kaktuszok és szukkulensek táplálására kifejlesztett műtrágyával.
Mikor virágzik a sivatagi rózsa?
A sivatagi rózsa a megfelelő gondozást gyönyörű virágokkal jutalmazza, amelyek a fehér, rózsaszín, lila vagy piros különböző árnyalataiban pompázhatnak. Legkorábban két évvel a magról való ültetés után kezdenek megjelenni, pontosabban májusban vagy júniusban, amikor az első bimbók kibújnak, és 14 nap alatt fokozatosan kibontakoznak. A növény ezután nyár végén újra virágzik, miközben télre lehullhatnak a levelei.
Sivatagi rózsa: szaporítás
Ezt a növényt dugványozással vagy magvetéssel szaporítják. A dugványozás alanyon elég nehéz, ezért inkább tapasztalt termesztőknek, mint kezdőknek ajánlott.
Mikor kell metszeni az Adenium obesumot?
A sivatagi rózsa, amely itthon általában 10-50 centiméteres magasságot ér el, nagyon jól tűri a metszést és bármilyen alakítást, így alkalmas bonsaiként való termesztésre. Ez a kezelés szinte bármikor elvégezhető, kivéve virágzás idején, különben elveszíthetjük a virágokat. Ha a növény túlburjánzott, a metszés biztosítja, hogy a korona gyönyörködtető legyen.
Betegségek és kártevők
Az egészséges növények meglehetősen ellenállóak, de ha nem gondoskodik eléggé a sivatagi rózsáról, bizonyos betegségek vagy kártevők megtámadhatják. A legnagyobb kárt általában a hideg és a túlzott nedvesség okozza, ami gyökérrothadáshoz vezet. A kártevők közül a tücsök és a gyapjas levéltetvek dominálnak, amelyek ellen megfelelő permetszerekkel védekezhet.
Mire kell figyelni?
A tejszerű nedv, amely a sivatagi rózsából szivárog, ha valamilyen módon megsérül a növény, nagyon mérgező. Ezért a növény kezelésénél viseljen védőkesztyűt, és mindig alaposan mossa le szappannal és vízzel. Olyan háztartásokban, ahol kisgyermekek vagy háziállatok élnek, a növényt elérhetetlenségükön kívül kell elhelyezni.
A sivatagi rózsából szivárgó tejszerű latex okozta mérgezés számos kellemetlen tünetet okozhat, például hasmenést, hányást vagy magas vérnyomást. Az afrikai őslakosok ezt a folyadékot például arra használták, hogy megáztassák a nyílvesszőik hegyét, amivel aztán vadászni tudtak az állatokra. De a növény egyes részeinek állítólag gyógyhatása is van.
Mi az a sivatagi rózsa?
A sivatagi rózsa (Adenium obesum) egy Afrikában vagy az Arab-félszigeten őshonos zamatos növény. Kis cserje vagy kis fa, de a mi körülményeink között leggyakrabban bonsaiként termesztik. Vastag törzsű, fényes zöld levelekkel és öt szirmú, rózsaszín és vörös árnyalatú virágokkal rendelkezik. Úgy nézhet ki, mint egy oleander.
Mikor vethetjük el a sivatagi rózsa magjait?
A sivatagi rózsa magról történő termesztéséhez március és április között kell elvetni. Az alacsonyabb edények és a kaktuszoknak és szukkulenseknek szánt, perlittel vagy homokkal kevert szubsztrátum a legjobb. A magokat az aljzat felszínére vetjük, és a megfelelő csírázáshoz fényre, magasabb páratartalomra és 25 °C körüli hőmérsékletre van szükségük.
ogyan kell megfelelően ápolni a sivatagi rózsát?
A sivatagi rózsa számára válasszon teljes napsütésben vagy legalábbis pettyezett fényben álló helyet (például egy déli fekvésű ablakpárkány ideális). A hőmérséklet soha ne csökkenjen 15 °C alá, de a növény nem bánja a száraz levegőt, így állhat a fűtőtest közelében is. Rendszeresen, kis adagokban öntözzük, kifejezetten akkor, amikor a talaj már majdnem száraz. A sivatagi rózsát folyamatosan trágyázhatod is.
Mit jelent a levelek sárgulása a sivatagi rózsa esetében?
Ha a növényed levelei kellemetlenül sárgulnak és lehullanak, akkor lehet, hogy túlöntözted, amit a sivatagi rózsa utál. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a szobanövény szára túl puha. Maga a levélhullás ekkor a fény és a meleg hiányára utalhat. Ezenkívül a sivatagi rózsákat néha olyan kártevők támadják meg, mint a tücsök és a gyapjas adelgida.