A tavasztól őszig növő, fehéres vagy halványrózsaszín virágú kis növény szinte minden réten, kertben dísze. Szegény ember százszorszép, amelyet a népi gyógyászatban, a kozmetikai iparban és a konyhában is alkalmaztak. Elmondjuk, hol találhatja meg ezt a gyógynövényt, hogyan ismerheti fel első látásra, és honnan kapta a nevét.
Mi az a százszorszép?
A százszorszép (latin nevén Bellis perennis) az Asteraceae családjába tartozó évelő gyógynövény. A százszorszép nemzetség egyetlen tagja Csehországban, de itt igen nagy mennyiségben fordul elő. Emellett itthon termesztenek díszes teltvirágú fajtákat is, amelyek a kertekben dekoratív funkciót töltenek be.
Miért hívják százszorszépnek?
A szegény ember százszorszépét néha közönséges százszorszépnek vagy egyszerűen szegény ember százszorszépének is nevezik. Azonban más nevek is megragadtak az emberekben, mint például cigány, éhség, lúdtalp, szegény, árva, stokrasa vagy százszorszép, pásztorkacsa, papgallér, szegénypáfrány, szikra, anyafű, nefelejcs vagy a nap szeme. .
Ha kíváncsi arra, hogy miért a százszorszép név, természetesen van magyarázat. Ez a növény az év legalább hét hónapján keresztül virágzik, és kedvező körülmények között még tovább élvezheti szépségét. Latin neve, a Bellis perennis valami nagyon hasonlót fejez ki. A „bellus” szó jelentése „szép”, a „perennis” pedig „örök” (azaz örök szépség).
A területünkön használt növény nyelvjárási elnevezései általában azzal függnek össze, hogy a százszorszép első ránézésre százszorszéphez hasonlít. Kisebb méretű kicsinyítő képzőket használnak, mint a poorbark, poorbink, orphan vagy jiskérka. Ugyanakkor ezek olyan metaforák, amelyek azon alapulnak, hogy az emberek kicsinek és szegénynek tartják a növényt, de azt is jelzik, hogy a százszorszép tápanyagszegény talajban nő.
Az angol nyelvben a szegény ember százszorszépének leggyakoribb daisy neve a százszorszép, de a Bellis nemzetség többi tagjától való megkülönböztetés céljából néha a közönséges százszorszép, a gyepszőnyeg vagy az angol százszorszép kifejezéseket is használják. Valószínűleg a „nappali szem” sérülése, ami azt jelzi, hogy az egész virág éjszakára becsukódik, majd reggel újra kinyílik. A középkorban a Mária rózsa vagy csontvirág elnevezést is használták.
Hogy néz ki a százszorszép?
A szegénységi százszorszép évelő gyógynövények, amelyek általában 5-15 centiméter magasra nőnek. Jellemzőjük egy rövid, kúszó, bőségesen elágazó rizóma jelenléte, amelyből a talajon növekvő levélrozetta nő. Az egyes levelek mélyzöld színűek, szélesen a tojásdadtól a tojásdadig, szélük enyhén fogazott vagy majdnem egész.
A százszorszép levéltelen szára kiemelkedő, vékony és sima. Lila vagy zöld színűek, a csúcson csak egyetlen szár található. Ez utóbbi kétivarú virágokat tartalmaz, középen kúp alakú ágyással, amely nagyon kicsi, sárga színű csőszerű virágokból áll. A periféria ezután fehér vagy rózsaszínes nyelv alakú virágokkal van bélelve.
Lehet, hogy meglep, de a szegény ember százszorszépének virágai heliotrópok (hasonlóak a napraforgóhoz). Ez azt jelenti, hogy a napsugarak mögött forognak, és a fény felé nőnek. Ha kíváncsi arra, hogy milyen százszorszépnek van termése, akkor ez egy szélesen tojásdad alakú, fehéres-világosbarna színű kaszat, amely csak egyetlen magot rejt magában.
Mikor virágzik a százszorszép?
A százszorszép általában február és szeptember között virágzik, amikor gyakorlatilag mindenhol megtalálható, ahol megfordul. Ez az időszak azonban jelentősen elnyúlhat. Ha a kinti körülmények kedvezőek és a tél enyhe, virágaik novemberig, de akár decemberig is díszítik a pázsitot. Valójában a szegény ember virágainak apró virágai meglehetősen ellenállnak a fagynak, különösen -15 °C-ig.
Hol nő a százszorszép?
Ami a forgalmazást illeti, örömmel fogja tudni, hogy területünkön is megtalálható. Valójában a Bellis nemzetség egyetlen faja, amely jelenleg növekszik területünkön. Itt azonban nagyon bővelkedik, növekszik például az emberi települések közelében lévő pázsitokon, réteken, utak mentén, legelőkön vagy parkokban.
Általánosságban elmondható, hogy a szegény ember százszorszépje gyakorlatilag egész Európában megtalálható, ahol különböző magasságokban él. Eredetileg főleg a kontinens déli és középső részein találták, de idővel más helyekre is behurcolták. Ma Izlandon, Oroszországban, Észak- és Dél-Amerikában, Új-Zélandon, Ausztráliában és Indiában is megtalálható.
Mit szimbolizál a százszorszép?
A százszorszép az ártatlanság, a tisztaság és a hűség szimbóluma a szerelemben, de az egyszerűséget vagy a türelmet is jelzi. Az emberek a klasszikus fehér változatot az alázattal asszociálják, a százszorszépet pedig a közeledő tavasz jelének tartják. Régebben a lányok füzéreket szőttek ezekből a virágokból, amelyeket leküldtek a folyón, abban a reményben, hogy megtalálják kedvesüket. A fiú lesz a sorsuk, aki kihúzta a vízből.
Emellett a százszorszépeket a jövő megjósolására is használták, és a kereszténység előtti időszakban a növényt Freya istennőnek szentelték, később Mária virága lett (állítólag azon a helyen jelent meg, ahol Mária könnyei hullottak a földön egyiptomi menekülése során). Hollandia nemzeti virága is. Emellett a népi gyógyászatban, a kozmetikai iparban vagy a konyhában használják.
Hogy néz ki egy szegény ember százszorszépje?
A százszorszép egy évelő, körülbelül 5-15 centiméter magas. Rövid rizómája, őrölt levélrozettája és levéltelen szára van, csak egy virággal. Ez egy kúpos sárga ágyból és nyelv alakú fehér vagy rózsaszínes virágokból áll. Gyümölcse barnás csuhé, egyetlen maggal
Meddig nő a százszorszép?
Százszorszépeket a réteken, kertekben és parkokban februártól szeptemberig láthatunk, de néha már novemberben is. Ráadásul, ha igazán enyhe tél van, a szegény ember százszorszépje néha decemberben virágzik, mivel nagyon fagyálló.
Hol nőnek a százszorszépek?
A szegény ember százszorszépje Európa-szerte megtalálható, de az emberek révén más kontinensekre is elterjedt. Ma már Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, sőt Ausztráliában is megtalálható. Ez az egyetlen százszorszépfaj, amely hazánkban nő. Megtalálható réteken és legelőkön, házak körüli kertekben, de parkokban is.