Podagrafű: felhasználás és gyógyhatások

Egyesek szerint ez a növény olyan gyomnövény, amelytől szinte lehetetlen megszabadulni, míg mások a gyógyhatását dicsérik. A kecskerágónak nevezett szívós gyógynövényről van szó, amely nagyon jótékony hatással van az emberi szervezetre, és házi pesto, tea vagy különféle pakolások készítésére is alkalmas. Tanácsot adunk, hogyan ismerheted fel a növényt, és mire használhatod.

Mi az a podagrafű?

A podagrafű (latinul: Aegopodium podagraria) a mirhafélék családjába tartozik. Invazív növény, amelyet sok kertész kellemetlen gyomnövénynek tart, mivel nagyon szívós és ellenálló. Ugyanakkor ősi gyógynövény is, amelynek rizómái számos jótékony anyagot tartalmaznak, és ősidők óta használják gyógyászati célokra.

A kecskelábú borostyán a nevét az emberi szervezetre gyakorolt gyógyító hatása miatt kapta. Régebben ugyanis köszvényes rohamokra (más néven köszvényre vagy köszvénynek is nevezték – innen a gyógynövény latin neve) adták, amikor a beteg nagylábujja megduzzad és részben kecskelábra hasonlít. Egyesek szerint azonban maga a borostyán levelei is úgy néznek ki, mint egy kecskepata lenyomata. Ugyanakkor számos más névvel is találkozhatunk, például kerhak, kerhatek vagy libatop.

Hogyan lehet azonosítani a kecskelábat?

Amikor a kecskerágó első háromlevelű levelei tavasszal kihajtanak, ez a gyógynövény minden más gyomnövényre hasonlíthat. Évelő növény, amely az első évben gyökérzetet és talajrózsát képez. A második évben szögletes és barázdált szárat nevel, amely akár egy méter hosszúra is megnő, és a végén elágazik.

A kecskerágó levelei egyszer vagy kétszer háromlevelűek, tojásdad alakúak és élesen fogazottak. A virágok, amelyek egy strukturált periantuszba hajtogatódnak, 3 milliméter átmérőjűek. A szirmok színe tiszta fehér, és egyes kertészek szerint a virágzat a sárgarépa virágára emlékeztet. Ha kíváncsi vagy, hogy mikor terem a kecskelábú borostyán, fontos tudni, hogy nagyjából májustól októberig virágzik.

Ami a termést illeti, ez egy két héjú növény, amelynek belsejében apró magok vannak, amelyek a köménymaghoz hasonlóan néznek ki. Bár a friss bibék csíraképesek, ha a kömény telel át, a csírázási arányuk gyorsan megnő. Mivel ezek a hüvelyek az eredeti növény körül mindenütt kihullanak, a kecskerágó nagyon gyorsan terjed a műveletlen talajokon.

Ezenkívül a kecskefű kiterjedt rizómahálózatot hoz létre, amely nagy regenerációs képességéről ismert. Ezenkívül a növénynek ezek a sárgásfehér vagy barna színű, a talaj alatti részekből felfelé növő részei a vegetatív szaporodás eszközeként szolgálnak. Ezeknek a vízszintes és függőleges rizómáknak, valamint a dúsan elágazó gyökereknek köszönhető, hogy a perje nagyon tartósan megmarad a termőhelyen.

Podagrafű: előfordulás

Hol nő a kecskefű? Ez a növény manapság az európai kontinensen széles körben elterjedt. Gyakorlatilag a síkságoktól a hegyvidékekig bárhol megterem, elterjedési területe a nyugati Nagy-Britanniától a keleti Ural-hegységig terjed. Bár Skandináviából és a Földközi-tenger térségéből hiányzik, Észak-Amerikában is megtalálható, ahová a múltban behurcolták.

A kecskerágó nitrofil növény, ami azt jelenti, hogy a talajban több nitrogént igényel. Ezért főként nedves vegyes és lombhullató erdők aljnövényzetében fejlődik, de megtalálhatjuk árterületi erdőkben és árnyas erdőfoltokban is. Emellett megtalálható folyópartokon, parkokban, gyümölcsösökben, mezőkön és természetesen gyomnövényként a réteken és kertekben is.

Podagrafű: zűrzavar

Néha előfordul, hogy a kertészek összetévesztik a kecskelábfűvet egy másik növénnyel, amely feltűnő hasonlóságot mutat vele. Egyesek összetévesztik a kecskerágót a fás sóskafűvel, egy magas, kétéves vagy évelő fűszernövénnyel, amely akár 2,5 méter magasra is megnőhet. Vigyázzunk, nehogy összetévesszük a kecskelábat a rendkívül mérgező bürökfűvel, amely szintén a mirhafélék családjába tartozik.

A kecskefű felhasználása és hatásai

Amint a bevezetőben említettük, egyes kertészek számára a kecskefű olyan gyomnövény, amelytől szinte lehetetlen megszabadulni. Ezért ez a növény különösen az elhanyagolt kertekben és parkokban okoz gondot, de bizonyos esetekben olyan helyeken is okozhat bajt, amelyeket az emberek rendszeresen gondoznak. Ha nem szeretné, hogy a kertjében legyen, keményen meg kell dolgoznia azért, hogy végleg kiirtja.

Bár egyesek gyomnövénynek tartják ezt a növényt, mások a kecskerágót olyan gyógynövénynek tartják, amellyel nem tudnak betelni. Valójában számos egészségmegőrző anyagot tartalmaz, pozitív hatással van az emberi egészségre, és különböző gyógytinktúrák és kenőcsök alapját képezheti. Emellett a konyhában is használják, különösen ízletes pesto, tea vagy turmixok készítéséhez.

A kecskerágó gyógyhatásai

A kecskerágó gyógyító tulajdonságairól már a híres bencés apáca, Hildegard of Bingen is említést tesz, aki a 12. századból származó írásaiban azt állítja, hogy egy ritka szerzetesi gyógynövényről van szó, amelyet számos egészségügyi előnye miatt termesztettek. Azért dicsérik a termesztők még ma is a gyógynövényt, mert nagyon pozitívan hat az emberi egészségre.

A gyógynövényben található anyagok elsősorban illóolajok, keserűanyagok, tanninok, szerves savak, tannin és olaj. Emellett a kecskerágó vitaminokat is tartalmaz, amelyek közül a legfontosabb a nagy mennyiségű C-vitamin (kétszer annyi, mint a kurkuma). Fontos ásványi anyagforrás is, mint például a vas, a magnézium vagy a kalcium.

Ami a borostyán gyógyhatásait illeti, mint már említettük, a levelekből készült borogatás nyugtató hatású, ezért a múltban különösen köszvény vagy más fájdalmas betegségek kezelésére használták. Ez a növény azonban méregtelenítő és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt is népszerű. Tehát mit is csinál valójában a borostyán az ősi feljegyzések és a természetgyógyászok szerint?

• Jelentős vízhajtó hatással rendelkezik, segít a káros anyagok elvezetésében és eltávolításában a szervezetből.
• Alkalmas megelőzésre a vizelet- vagy vesekövek kialakulása ellen.
• Oldja a húgysavat, így segít a köszvényben szenvedő betegeknek.
• Elősegíti az emésztést és részben hashajtó hatású.
• Javítja a só kiürülését a szervezetből, ami segít a reuma és az ízületi problémák esetén.
• Ellensúlyozza a szervezet túlsavasodását, és segít a savas lerakódások eltávolításában.
• Pozitív hatással van az emberi szervezetre a cukoranyagcsere zavaraiban.
• Csökkenti a véralvadást, így ellensúlyozza az embólia kialakulását.
• Segít a tesztoszterontermelés és az ösztrogénszint növelésében (például a menopauza után).
• Támogatja a hormonális egyensúlyt, gyulladáscsökkentő és méregtelenítő hatású.
• Ellensúlyozza a csontvesztést és segít helyreállítani a csontsűrűséget.
• Gyógyító hatású és segít a különböző duzzanatok vagy kisebb sebek kezelésében.
• Javítja az ízületek mozgékonyságát és az izmok állóképességét.
• Csökkenti a stressz emberi szervezetre gyakorolt hatását.

Kecskefű borostyán: adagolás

Mint más gyógynövények esetében, a kecskefűnél is gondolni kell a helyes adagolásra, inkább kisebb mennyiségben szedjük ezt a növényt. Ha túl sokat fogyasztunk a rizómákból vagy levelekből, vagy túl sokat iszunk a belőlük készült italból, a kecskerágófű olyan mellékhatásokat okozhat, mint például hányinger vagy súlyos veseirritáció.

Ha a beteg reumában vagy esetleg húgykövekben szenved, ajánlott a cickafarkfűből infúziót fogyasztani (reuma esetén körülbelül 350 millilitert étkezés előtt, húgykövek kezelésére 500 millilitert). Ennek enyhítenie kell a bajt, és gyógyhatásának köszönhetően részben enyhíti az egészségügyi problémákat. Néhány napnál tovább azonban semmiképpen ne fogyasszon borostyánfőzetet, mivel ez a kéreg nem alkalmas hosszú távú használatra.

A növényt borogatás formájában, amelyet a kecskerágó rizómáiból készült főzetbe áztatnak, gyulladt területek vagy aranyér kezelésére is használják. Kipróbálhatja azonban az összezúzott friss leveleket is borogatás készítéséhez. Ezeknek gyógyító hatásúnak kell lenniük, és még a fájó ízületeket is enyhítik.