Visszatért egy trópusi nyaralásról, ahol lenyűgözték az ehető maniókagumó tápláló gumói, és most azon gondolkodik, hogy vajon lehet-e ezt a növényt a cseh kertben termeszteni? Bár hazánkban nem ideálisak a körülmények ennek a növénynek a telepítéséhez, nem fogja megtenni a próbát. Elmondjuk, hogy a manióka mely területeken érzi jól magát, és hogyan boldogul, ha üvegházban termesztjük.
Mi az a manióka?
A manióka (Manihot esculenta), más néven manióka, yuca vagy tápióka, az Euphorbiaceae családba tartozó termesztett trópusi növény. Gyengén fásodó cserje, amely 1-5 méter magasra nő. Bár évelő növény, a trópusi és szubtrópusi területeken általában egynyári növényként termesztik.
A manióka népszerűségének fő oka tápláló gyökérgumója, amely gazdag szénhidrátforrás (a rizs és a kukorica után a harmadik legfontosabb). Viszonylag magas az energiaértéke is, ezért a fejlődő országok egyik alapnövénye, amely több mint 500 millió embernek biztosít megélhetést.
A termelők szerint a manióka ehető növény, amely sokféleképpen felhasználható. A burgonya helyettesíthető vele, a gumókból liszt, tápláló kása vagy alkohol készíthető belőle, valamint maniókakeményítő nyerhető belőle, amelyet az élelmiszer- és kozmetikai iparban használnak fel. Ezenkívül alkalmas állati takarmányként is, és az utóbbi években a manióka bioüzemanyagként is felhasználásra került.
Honnan származik a manióka?
A Manihot esculenta flabellifolia alfaj vad populációja, amely a háziasított maniókák őse, eredetileg Brazíliából származik. Kr. e. 4600 körül azonban a manióka a Mexikói-öböl melletti alföldön is megjelent, és a legkorábbi közvetlen bizonyíték a termesztésére egy ősi maja lelőhelyről, az El Salvadorban található Joya de Cerénről származik.
Táplálkozási értéke miatt a manióka Dél-Amerika prekolumbiánus lakosságának alapvető tápláléka volt. Ezért nem meglepő, hogy gyakran ábrázolták az őslakosok művészetében (például kerámiákon). A karibi szigetek korai megszállása idején a spanyolok kerülték a maniókát és a kukoricát is, mivel táplálkozásra alkalmatlannak és veszélyesnek tartották őket.
A manióka termesztése azonban mind a portugál, mind a spanyol Amerikában folytatódott, és az évek során a manióka kenyérgyártás (a spanyolok által létrehozott első iparág) kezdett virágzásnak indulni Kubában. A Havanna, Santiago vagy Bayamo kubai kikötőiből induló hajókon, amelyek Spanyolországba szállítottak árut, széles körben használták a tengerészek élelmezésére, mivel a kubai éghajlat nem volt alkalmas a búzatermesztésre.
A maniókát a 16. században portugál kereskedők hozták be az afrikai kontinensre. Nagyon gyorsan elterjedt, és a kukoricával együtt hamarosan alapvető élelmiszerré vált, sikeresen felváltva az afrikai őshonos növényeket. Nagyjából ugyanebben az időben portugál és spanyol kereskedők Ázsiába is hoztak maniókát, és gyarmataikon is elültették, így a manióka fontos megélhetési forrássá vált ezeken a helyeken.
Ma az ehető maniókának két különböző fajtája létezik, amelyeket a termesztők linamarin-tartalmuk alapján keserű és édes fajtákra osztanak. Gumóit, amelyeket fogyasztás előtt jól meg kell főzni, néha édesburgonyának nevezik, akárcsak a jamgyökeret és az édesburgonyát. A maniókát emellett „a trópusok kenyerének” is nevezik.
Cassava: megfelelő feltételek
Az ehető maniókát ma már a világ trópusi és szubtrópusi területein termesztik. Előnye, hogy szárazságtűrő (ha jól gyökeresedik), marginális talajokon is megterem, és az év szinte bármely szakában betakarítható (nem csak bizonyos hónapokban). Ez felbecsülhetetlen értékűvé teszi a szegényebb területeken gazdálkodók számára, és tartalékként is szolgál éhínség idejére.
Ami a megfelelő körülményeket illeti, a manióka nem tűri az állandóan vízzel telített talajokat, hanem a minimális csapadékot és a homokos vagy homokos vályogtalajt kedveli. A trópusi éghajlati viszonyok hátránya azonban az, hogy a tárolás nehézkes. A maniókagumók 60 %-ban vízből állnak, ami a magasabb léghőmérséklettel együtt felgyorsítja az erjedési folyamatot és az azt követő rothadást.
Hol termesztik a maniókát?
A manióka az Egyenlítőtől északra és délre 30°-ig terjedő szélességeken és 2000 méteres magasságig terem. Kedveli az egyenlítői hőmérsékletet, olyan helyeken fejlődik, ahol a csapadék mennyisége évi 50 és 5000 milliméter között mozog, és jól megél a tápanyagszegény, savanyútól a lúgosig terjedő pH-jú talajokon. Az ilyen körülmények főként Afrika és Dél-Amerika egyes részein jellemzőek.
Alkalmazkodóképessége miatt a növény elsősorban a fejlődő országokban talált magának helyet. Jelenleg Nigéria a világ legnagyobb maniókatermelője, a 2018-ban világszerte termelt 278 millió tonna maniókának 21%-át adja. Thaiföld a legnagyobb maniókaexportőr, míg Indonézia, Brazília és a Kongói Demokratikus Köztársaság szintén jelentős termelők.
A manióka termesztésétől és fogyasztásától leginkább függő kontinens természetesen Afrika. Ghánában például szinte minden gazdálkodó családban termesztenek maniókát, így a mezőgazdaságban igen fontos helyet foglal el, és a napi kalóriabevitel mintegy 30%-át teszi ki. Dél-Kína szubtrópusi régióiban a termesztés szempontjából az ötödik legfontosabb növény a rizs, az édesburgonya, a cukornád és a kukorica után.
Főbb maniókatermő területek:
- Afrika – Nigéria, Burundi, Gambia, Guinea, Ghána, Kenya, Madagaszkár, Sierra Leone,
- Latin-Amerika – Brazília, Bolívia, Dominika, Dominikai Köztársaság, Guyana,
- Ázsia – Thaiföld, Fülöp-szigetek, Laosz, Malajzia, Indonézia, Kelet-Timor,
- Óceánia – Mikronéziai Szövetségi Államok, Palau, Pápua Új-Guinea, Tonga.
Hogyan termesszünk maniókát?
Kertészeink nem rendelkeznek nagy tapasztalattal a manióka termesztésében, mivel ez a növény a trópusi vagy szubtrópusi éghajlatot kedveli, és a mi körülményeink között nem fejlődik jól. Ha azonban van fűtött üvegháza, akkor megpróbálkozhat a maniókát ültetésével, mint olyan ritkasággal, amely biztosan sok szomszéd vagy barát figyelmét felkelti.
Az interneten maniókamagot lehet vásárolni, de a maniókamagot felnőtt gumókon keresztül is lehet szaporítani. Hogyan kell ezt megtenni? Szeletelje fel a lebenyeket, majd az egyes vágási felületeket fedje be egy kis gombaölő szerrel dúsított aktív szénnel. Ezen kívül azonban használhatsz felnőtt gumókból származó dugványokat is, amelyeknek körülbelül 25 centiméter hosszúnak kell lenniük. Ezeket függőlegesen ültesse el a virágföldbe úgy, hogy a dugvány egy része a felszín fölé nyúljon.
Miután a növényt kiültettük, rendszeresen öntözni és trágyázni kell, hogy bőséges termést biztosítsunk. A maniókagumókat körülbelül nyolc hónappal a virágzás után szüreteljük, pontosabban akkor, amikor a levelek már sárgulni kezdenek. Ha a konyhában szeretné felhasználni, négy-öt napon belül fel kell használnia. Tárolhatja azonban a pincében (hűvös, sötét helyen), ahol több hónapig is eláll.
A manióka eladása
Úgy döntöttél, hogy szeretnéd kipróbálni a maniókát, és most azon gondolkodsz, hol tudsz maniókát vásárolni? A gumókat különböző online áruházakban lehet megvásárolni, ahol az ár a megvásárolt darabok számától vagy súlyától függ. Ezenkívül a manióka por (maniókaliszt) formájában is megvásárolható, és különböző termékek, például tápióka gyöngy vagy tápióka puding is kaphatók.
Honnan származik a manióka?
A növény Brazíliában őshonos, de később elterjedt a Mexikói-öböl alföldjein, és táplálkozási értékének köszönhetően Dél-Amerika Kolumbusz előtti lakosságának fő táplálékává vált. Bár a karibi szigetek korai megszállása során a spanyolok elkerülték, a 16. században a kereskedők révén Afrikába és Ázsiába is eljutott, ahol fontos megélhetési forrássá vált.
Milyen körülmények alkalmasak a manióka termesztésére?
A maniókát világszerte trópusi és szubtrópusi területeken termesztik. Ha a növény jól gyökeresedik, jól bírja a szárazságot, marginális talajokon is megterem, és szinte bármikor (évszaktól függetlenül) betakarítható. Nem tűri azonban az állandóan átnedvesedett talajokat, inkább a minimális csapadékot és a homokos vagy homokos vályogtalajt kedveli.
Hol termesztik a maniókát?
A maniókát elsősorban az Egyenlítőtől északra és délre fekvő, 30°-ig terjedő szélességi körökben termesztik, ahol a csapadék mennyisége 50 és 5000 milliméter között mozog évente. Ezért főként Afrika és Dél-Amerika számos részén megtalálható, de Ázsiában is termesztik. A világ legnagyobb termelője Nigéria, a legnagyobb exportőr pedig Thaiföld. Ezenkívül Brazíliában, Indonéziában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is széles körben termesztik.
Hogyan termeszthető a manióka?
Ebben az országban a maniókát csak fűtött üvegházban lehet termeszteni. Az interneten vásárolt magok használhatók ültetéshez, de a magoncok felnőtt gumókból is szaporíthatók, és a termesztők gyakran ültetnek dugványokat felnőtt gumókból. A növény kezdetben rendszeres öntözést igényel. A gumókat körülbelül nyolc hónappal a virágzás után szedik le, amikor a levelek elkezdenek sárgulni.